Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos
LOVAS CSILLA Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos A hadvezetés az első világháború kezdetén a háborús propaganda szervezése és ellenőrzése céljából létrehozta az úgynevezett Sajtóhadiszállás (Kriegspressequartier) intézményét, s a sajtótudósítók munkájába az újságírók, a fotósok, a filmesek mellett a képzőművészeket is bevonta.1 A „Kunstgruppe”, azaz Művészcsoport feladta volta hazafias érzelmek és a háborús lelkesedés ösztönzése: A művészek helyszínen szerzett benyomásai által „mindenki tiszta képet kaphasson a mai hadviselési módról, a haza védelmezőinek harctéri életéről és tevékenységéről, küzdelmeik színtereiről. Egy kép hatékonyabban ösztönzi a képzelőerőt, mint akár a legszemélyesebb és legrészletezőbb leírás; a legalkalmasabb eszköz az érdeklődés felkeltésére és ébrentartására” Másrészt „az egész Monarchiában ismertté és közkedveltté tegye a vezetők és különleges érdemeket szerzett hősök alakját’.’2 - írta az első bécsi kiállítás megnyitójában Maximilian von Hoen a Sajtóhadiszállás főparancsnoka. A művészcsoport legismertebb magyar tagjai Mednyászky László, Vaszary János, Rippl-Rónai József mellett számos festő és szobrász, mint Bató József, Edvi Illés Ödön, Herman Lipót, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Márffy Ödön, Maróti Géza, Pogány Gyula, Pór Bertalan, Révész Imre, Vadász Miklós, Vastagh Géza, Vaszary János és Zádor István dolgozott a csoportban.3 A Tolna megyei festők közül, jelen ismereteink szerint, senki sem került be a Sajtóhadiszállás művésztudósítói közé. A hivatalos művészcsoportba tartozó festők vagy a később hivatalos státust kapott hadifestők mellett azonban sokkal többen voltak azok, akik az általános hadkötelezettség révén kaptak behívót, a fiatalabbak pedig önkéntesként, lelkesedésből vagy hátországi feladatok ellátásában reménykedve vonultak be. Szabó Dezsőnek (1888-1971), a Müncheni Akadémián tanulmányainak harmadik évében járó, pályakezdő festőművésznek csak néhány háborús témájú rajzát és festményét ismerjük, viszont családjának írt leveleiből annál részletesebb képet kaphatunk hogyan teltek egy festőművész napjai a fronton. Más tolnai művészek háborúban való katonáskodásáról, részvételéről jelenleg kevés konkrét adatot és művet ismerünk. Miklósi M. Ödöntől (1881-1942) egy katonaportrét és a Fokos című a 19. honvéd gyalogezred tábori újságának címlaprajzát és képre- gényszerűen megrajzolt karikatúráit.4 A bátaszéki születésű Bencze Ferenc (1874-1924) festőművésznek pedig mostanában bukkant fel aukción egy I. világháborús témájú festménye.5 Garay Ákos (Pusztaapáti, 1866. október 3. - Budapest, 1952. január 25.) festő és grafikus. A művész a lovakról, (1. kép) ménesekről és a magyar huszárokról készült festményeivel, rajzaival vált 1 Sajtóhadiszállás és a Kunstguppe működéséről lsd. BALÁZS 2014, 14-17; GORDA, 2012. 48-58; MARKÓJA, 2001. 27-.38; RÓKA 2014, 58-63. 2 HOEN 1915, 188-192. 3 A Satóhadiszállás kiállításain szereplő magyar művészek legrészletesebb listáját lsd. MARKÓJA 2001. 34-35. 4 Fokos a M. Kir. 19. Honvéd Gy. Ezred tábori újsága II. évf. 7. szám 1918. július. Az újság megismerését Bucsányi Kálmán nyugalmazott főrestaurátornak köszönöm. 5 Nagyházi 2014, 42. lsd. 161 tétel. Bencze Ferenc: Fronton, 1917. olaj, vászon; 76x56 cm. 479
