Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
a legjobb eredményeket. így gr. Apponyi Géza szoros választáson 1324-1470 szavazatarányú, míg a néppárti pártlap, az Alkotmány lapigazgatója, Miller József 907-1325 arányú vereséget szenvedtek az ellenük összefogó függetlenségi Kossuth-párt és Szabadelvű Párt liberális alapon álló jelöltjeivel szemben: Apponyi a függetlenségi Kossuth-párti Rátkay, míg Miller a szabadelvű párti dr. Kämmerer Ernő ellenében maradt alul. A szekszárdi kerületben a Kossuth-párti Boda Vilmos nagy magabiztossággal győzedelmeskedett (1150-472 arányban) az 1892-ben verseci kerületben mandátumot szerzett Örményi Bernát felett. Utóbbi hiába támaszkodhatott a kerület két nagyközsége, Tolna és Bátaszék jobbára német anyanyelvű lakosságára, valamint a megyeszékhelyen a választási kampányhoz (kortesharchoz) kapcsolódóan, az 1896 októberében megalakult római katolikus olvasókör vezetőségére és tagságára, a győzelemre nem volt reális lehetősége.85 További két választókerületben (bonyhádi és kölesdi) induló néppárti jelöltek háromjelöltes választási küzdelemben vettek részt, azaz a függetlenségi Kossuth-párt, illetve a Szabadelvű Párt helyi vezetői nem érezték igazán komolynak a fellépő néppárti jelöltek esélyét, így a két párt közti hagyományos párviadaltól ezúttal sem tekintettek el (ld. 11. táblázat). 11. táblázat. Az 1896. évi választás végeredménye a két háromjelöltes választókerületben (helyezés, jelöltek nevei, pártállása, szavazatszám) Hely. Bonyhádi választókerület Kölesdi választókerület 1. Perczel Dezső szabadelvű párti 1557 Pichler Győző függ. Kossuth-p 968 2. Balogh János néppárti 352 Busbach Péter szabadelvű párti 707 3. Dr. Preyer Hugó függ. Kossuth-p. 315 Vargha János néppárti 169 Az 1901. évi választáson már csak egy katolikus néppárti jelölt indult, méghozzá szó szoros értelmében helyi jelölt, a pincehelyi kerületben. Szűcs József ugyanis a választókerület központjában, Pincehelyen volt római katolikus segédlelkész.86 Ezen körülmény is szerepet játszhatott abban, hogy felhevült (párt)szenvedélyek és indulatok a választás napján erőszakos események sorába, valamint csendőrsortűzbe torkollottak.87 A megye nyugati részén fekvő pincehelyi, szakcsi választókerületben ugyan számtalan tényező (így a megfelelő felekezeti megoszlás [meghatározó római katolikus többség]; a nagybirtok [Esterházy-hitbizomány] jelenléte; valamint zsidóellenesség) segítette elő az újkonzervatív erők, mindenekelőtt a Néppárt szerveződését, de mivel a megye politikailag jellegadó rétegeiben, így a középbirokosság, valamint az értelmiség körében nem volt arra érdemleges számban fogadókészség, az újkonzervatív irányzatnak átütő eredményt igazából nem sikerült elérnie.88 Részben hasonlóan az Antiszemita Párt esetéhez, a katolikus Néppárt gr. Apponyi Géza kivételével - aki 1901-ben már (újfent) a kormányzó Szabadelvű Párt sorait erősítette - nem tudott tekintéllyel bíró, a megyei közéletben jártas megyebeli jelölteket kiállítani.89 A megyén kívüli néppárti jelöl85 vö. TÓTH [1989], 327; Tolnavármegye 1896. október 11. 1-4; október 18. 2-5. A Götz Sándor újvárosi plébános vezetésével megalakult olvasókör szervezése már az év elején is felmerült, s bár az kissé elhúzódott, végül is egy stabilan nagy létszámú társaskört sikerült létrehozni. Ti. 1902 júniusában a kör létszáma már majdnem elérte a 450-et (437 fő). Tolnavármegye 1896. január 26; 1902. június 15. 5. 86 Egyébként a Néppárt 1896. évi választáson indult 87 jelöltjének 41,4%-a volt pap. SZABÓ D. 1978, 741. 87 A két héttel később, 1901. október 16-án megismételt választást 1415-941 arányban a Kossuth-párti Rátkay László nyerte. Ld. az 1901-es pincehelyi választásokkal foglalkozó tanulmányainkat, különösen CSEKŐ 1999; CSEKŐ 2006a; CSEKŐ 2006b. 88 A Néppárt ellenben kimagaslóan jó, képviselői mandátumokban is testet öltő eredményeket ért el Nyugat-Magyarországon, mindenekelőtt Vas és Zala megyében. Itt Tolna megyével szemben megtalálható volt a jelentős részesedést elérő egyházi nagybirtok, a fejlett római katolikus intézményrendszer (iskolák, rendházak), szélesebb körű katolikus szellemiségű értelmiség, vö. PAKSY 2006,12-22. 89 A megye egyik nagybirtokos családjának tagjaként, a hőgyészi Apponyi-uradalom birtokosaként jelöltségét a kormányzó szabadelvű párt is komolyan vette. Legalábbis, gr. Széchenyi Sándor főispán Apponyi fellépése esetén néppárti sikert valószínűsített. Amint Széchenyi a választások előtt majdnem egy évvel, a Néppárt Tolna megyei szervezkedésével kapcsolatban a szekszárdi, illetve pincehelyi kerületet kiemelve, fogalmazott: „Az előbb nevezett kerületben diadalát alig tartom lehetségesnek, utóbbiban azonban, ha gr. 467
