Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből

fenti oszmán jellegzetességek egyike sem fedezhető fel. Formája ebben a körben szokatlan, csak­nem modern hatású. A kopott nyomólapon párhuzamosan elrendezett, arab írásra emlékeztető vésetek lehetnek olvashatatlanná kopott értelmes írásjelek, de fiktív bevésések maradványai is.24 Hasonló gyűrűt az eddig közölt anyagban nem találtunk, így az ismert 16-17. századi pecsétgyűrű­ktől eltérő vonásai alapján azoknál későbbinek, esetleg a törökös hagyományokat tovább megőrző balkáni területekről származónak gondoljuk.25 Héber feliratos rézgyűrűnk szintén a kölesdi gyűjtemény részeként került megvásárlásra. Szár­mazási helye a többi gyűrűhöz hasonlóan ismeretlen, s az sem nyújt biztos támpontot e kérdésben, hogy a Zavaros család gyűjtőköre a közeli, közismerten erős izraelita közösséggel bíró Paks térségé­re is kiterjedt. Ennek későbbi pontosítására majd talán az a névfelirat nyújt lehetőséget, melyet az ovális nyomólap közepén lévő frigyláda vésete felett és alatta olvashatunk: ABRAHAM ZANVIL. A jobb oldalon egy K, a balon pedig egy R betű van, melynek feloldását nem ismerjük. Érdekessége, hogy a véseteket egy fehér-szürke színárnyalatú, pasztaszerű anyag tölti ki, ami kiemeli az ábrázo­lást és a feliratot, ugyanakkor ellentmond a pecsétgyűrűként való használatnak. A zsidó gyűrűviselési szokásokról már az Ószövetség leírásaiban is vannak utalások. Ha a szö­vegek gyűrűt említenek, az általában a chotham néven nevezett pecsétgyűrű, amelyet a régi zsidók nem csak és nem elsősorban jobb kezükön, hanem szalagra kötve a nyakukba akasztva is viseltek. A pecsétgyűrűre a tulajdonos képmását vagy nevét, más forrás szerint a néven kívül bibliai jelmon­datot véstek.26 A frigyláda-ábrázolást tekintve lehetséges, hogy Abraham Zanvil egyházi hivatalt viselő személy volt, a két betű pedig a bibliai jelmondatra utalna. Mivel hasonló gyűrűket egyelőre nem ismerünk, újabb adatok felbukkanásáig mindez csak feltételezés. Addig azonban a gyűrű erő­teljes felépítése, formai jegyei alapján a leltárkarton középkor kormegjelölése helyett feltételesen a koraújkor, újkor kormeghatározást tartjuk indokoltnak. Arab írásjeles felirattal ellátott pecsétnyomók Szépen megmunkált ezüst pecsétnyomóink a török ötvös mesterek remekei közé sorolhatók. Ha nem lenne köztudott, hogy funkciójuk és nehezen pótolhatóságuk miatt rejtett helyen, az imén­ti zsidó pecsétgyűrű viselési szokásával azonos módon nyakba akasztva hordták őket, még akár ékszernek is nevezhetnénk ezeket az aprócska, tulajdonosuk személyét igazoló tárgyakat. Fehér Géza összesen tizenhárom hasonló pecsétnyomót ismertetett a Magyar Nemzeti Múzeum török gyűjteményéből, melyek többsége magánemberekhez tartozott, s szövegük is csupán tulajdonosuk nevét és egy-egy rövid fohászt, vallási szöveget tartalmazott. Ez lényegében a Tolna megyei pecsét­nyomókra is jellemző, sőt a pincehelyi példánynál még a teljes szöveg sem értelmezhető, csupán a tulajdonos neve egyértelmű. A Zavaros-gyűjteménnyel vásárolt pecsétnyomó (N°12.) arab írásjeles feliratának latin betűs fel­oldása: „El-fákir Mahmüd bin Ahmed el-vásik bi’l-melikü’l-samed”, fordításban: „A királyban - (akire mindenkinek szüksége van, de neki senkire)27 - (Allahban) bizakodó szegény Mahmüd [bin] Ahmed". Az egykori Lak község területén talált pecsétnyomón pedig (N°13.) az ezzel csaknem megegye­ző formula, az „El-fákir Elüseyn [bin] Abdullah el-vásik bi’l-melikü’l-lah", fordításban: ,Az isteni királyban (Allahban) bizakodó szegény Hüszejn [bin] Abdullah” véset került.28 24 Sudár Balázs véleménye szerint „... talán írás volt, de oly mértékben lekopott, hogy kivehetetlen, olvashatatlan.” (E-mail: 2015. április 29.) 25 Horváth Henrik közli egy 1936-ban, tanulmányának megírása közben előkerült hasonló alakú és elrendezésű gyűrű fotóját, de az elég rossz képhez nem fűzött több információt. A többi közölt gyűrűvel együtt ezt is a 17. század második felére keltezte. HOR­VÁTH 1936, 210.48. kép 1. 26 KRÁNICZ 2008,1; valamint: http://hu.wikipedia.org/wiki/gyuru (ekszer) (a letöltés időpontja: 2015. jún. 15.) 27 A zárójelben lévő rész a „samed" feloldása. 28 A pecsétnyomó Koszorú Zsolt tulajdona. 391

Next

/
Oldalképek
Tartalom