Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Tugya Beáta - Szabó Géza - Csányi Viktor: Középkori állatcsont leletek Bonyhádról. Újabb adatok a Völgység középkori táplálkozási kultúrájához

legkisebb egyedszáma azonban mindössze 1: egy fiatal (juvenilis) példány azonosítható; az objektumonkénti legnagyobb egyedszám 6. A ló húsának fogyasztására a lelőhelyről nincs közvetlen bizonyíték, ugyanis darabolt lócsontok nem kerültek elő. Egy sípcsont egyik végén kutyák okozta rágásnyomok figyelhetők meg, ami azt jelenti, hogy a konyhahulladék részét képezik e faj csontjai is.

Kutya (Canis familiáris L. 1758)

A 6 kutyacsont a meghatározható leletek 1,3%-át jelenti, egyedszáma 1 és 6 közé tehető. A legkisebb egyedszám alapján ez kifejlett példány volt. A kutyák jelenlétéről néhány csontjukon kívül a nagyszámú rágott lelet is árulkodik.

A bonyhádi leletanyaghoz hasonlóan Vác belvárosi anyagában is csak néhány kutyacsont került elő, viszont a rágott leletek nagy száma abban az esetben is a faj intenzívebb jelenlétére utal.11

Tyúk (Gallus domesticus L. 1758), madár (Aves sp.)

Az előkerült 6 tyúkcsont a leletek 1,3%-át teszi ki, melyek legalább 2, legfeljebb 5 egyedtől származnak. Egy fiatal csirke és egy kifejlett egyed 1-1 csontja is a leletek között található. A Q68. kút betöltésében tojásmaradványokat dokumentáltunk.12 A tyúk a középkorban már nem ritka, bár a lelőhelyek többségén arányuk a néhány százalékot nem lépi túl. A leletanyagban a tyúkcsontokon kívül 7, fajra pontosan nem meghatározható madárcsont is megtalálható.

Hal (Pisces sp.)

A régészeti leletmentés jellegéből adódóan a feltárás nem speciálisan az apró leletekre irányult, így mindössze 2 halcsont töredék került elő, ezzel az állatcsontleletek 0,5%-át teszik ki, fajra nem határozhatók.

Kísérlet a településrészlet funkciójának meghatározására a feltárt leletanyag statisztikai elemzésének segítségével

A legtöbb település, így a 14-16. századi vásáros hely,13 Bonyhád középkori elődje is nagy kiterjedésű, több kisebb-nagyobb, eltérő jellegű egységből állt össze. A városfal nélküli, falusias települések sorából vásártartási joga emelte ki. Szerepe lehetett a környék specializált termelése, az árucsere és a fogyasztás szervezett ellátásában is. Az egykori település általános jellemzőinek ismeretében kíséreljük meg a feltárt településrészlet korabeli térrendezésben betöltött szerepének meghatározását. A középkor folyamán a feudális, adminisztratív feladatokat ellátó központok mellett a kereskedőtelepülések vagy vásáros helyek, a különböző ipari termékek előállítására szakosodott szolgáltató falvak, a nagyobb agglomerációk esetében városnegyedek, városrészek együttesen voltak csak alkalmasak a legfontosabb városi funkciók ellátására, azzal együtt, hogy a különböző településeken az egyes funkciók súlypontja más-más lehetett.14

Ha megnézzük a feltárt objektumokból előkerült leleteket, a következőket tapasztaljuk: ösz- szesen 21 olyan régészeti objektum van (gödrök, kutak, kemencék, jégverem), amelyben egyaránt előfordult kerámia és állatcsont (2. táblázat), azonban 57 objektumban csak kerámialelet fordult elő. Olyan objektumot azonban nem találtunk, amelynek leletanyagában csak állatcsont lett volna, igaz, a feltárt jelenségek legnagyobb része, összesen 101 objektum oszlophely volt (1. kép), melyek

11 BARTOSIEWICZ 1991,130.

12 A fragmentált tojásmaradványok vizsgálatára nem, csak jelenlétük megfigyelésére volt lehetőség a leletmentés során.

13 A források 1401-ben, 1408-ban, 1412-ben, 1413-ban és 1468-ban Bonyhád pénteki napon tartott hetipiacáról tudósítanak. A törökkor első évtizedeiben azonban már hétfői hetipiacról olvashatunk (1558). CSÁNYI - SZABÓ 2012, 198.

14 LASZLOVSZKY - MIKLÓS - ROMHÁNYI - SZENDE 2003, 364.

364