Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Tugya Beáta - Szabó Géza - Csányi Viktor: Középkori állatcsont leletek Bonyhádról. Újabb adatok a Völgység középkori táplálkozási kultúrájához

TUGYA BEÁTA - SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR Középkori állatcsont leletek Bonyhádról - újabb adatok a Völgység középkori táplálkozási kultúrájához Bonyhádon, a Tesco áruház építésekor 2007-ben a Wosinsky Mór Megyei Múzeum végzett lelet­mentést.1 A lelőhely a mai Bonyhád keleti szélén, a 6. számú főúttól közvetlenül délre, a Völgy­ség-patak síkjának keleti szélénél található. A munkálatok során egy 1883 m2-es összefüggő terü­leten 170 objektumot tártak fel a tatárjárás és a törökkor közötti időszakból. Összesen 492 darab állatcsont került elő 21 régészeti korú objektumból. Többségükben csak néhány állatcsont fordult elő és mindössze 6 objektumból került elő ettől eltérő, jelentős mennyiségű, de 100 darab alatti állatcsont mennyiség. Az épülő áruház teljes területén az eredeti terepviszonyokat figyelmen kívül hagyva közel víz­szintes felületet vágtak a domboldal aljába, így nem csak a régészeti kutatás számára fontos in­formációk - jelenségek és leletanyag -, hanem az archeozoológiai leletek jelentős része is meg­semmisülhetett, ami részben magyarázattal szolgál az állatcsontok csekély előfordulási arányára. Azonban az állatcsontok alacsony számát, a rajtuk felfedezhető másodlagos kulturális hatásokat (bárdnyom, kutyák okozta rágásnyomok) a feltárt objektumok jellegével (kutak, jégverem, oszlop- hely-csoportok) összevetve, gondolhatunk a késő középkori település térrendezéséből, esetleg a közösségen belüli speciális munkamegosztásból adódó jelenségek hatására is. Az archeozoológiai anyag leírása és elemzése A leletmentés során feltárt állatcsontok többnyire jó megtartásúak, felületük ép, felismerhető, de nagymértékben daraboltak. A 492 lelet 22%-a 5 cm-nél rövidebb, 51%-a 5-10 cm közötti nagyságú volt. Ettől hosszabb az összes csont 12,4%-a volt. A leletek 14,6%-át a medrükből kihullott fogak je­lentik. A számos rágott és darabolt fragmentum a leletanyag konyhahulladék jellegére utal, emellett a középkori étkezési szokások pontosabb megismeréséhez nyújt segítséget. A leírásban szereplő csontméretek a régészeti állattanban egyezményesen elfogadott nemzetközi szabványnak felelnek meg.2 Az életkor-meghatározások alapjául Schmid munkája szolgált.3 Az ál­latcsontok fajok szerinti és anatómiai megoszlását az 4., a csontméreteket a 5. táblázat tartalmazza. A kis mennyiségű leletanyag 89%-át, 438 darabot lehetett fajhoz sorolni. A maradék 54 darabot kis- és nagypatások, valamint 2 hal- és 6 madárcsont-töredék teszi ki. A lelőhely fajlistája az 1. táb­lázatban látható. 1 A feltárást dr. Szabó Géza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régésze vezette, munkatársa Csányi Viktor volt. A leletmentés ered­ményeiről ld. CSÁNYI - SZABÓ 2012. 2 DRIESCH 1976. 3 SCHMID 1972. 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom