Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében

2900/2800-2500/2400 cal BC közötti, katakombasíros-hatásokat mutató késői, kevert Jamnaja horizontot a magyarországi kora bronzkor 1. időszakával, a továbbélő Baden, késő Vucedol, Makó-Ko- sihy-Caka, korai Somogyvár-Vinkovci, Glina-Schneckenberg A, Cotofeni lile, Livezile kultúrákkal és a kelet-szlovákiai halomsírokkal tartják egyidősnek. Mivel a katakombák a Kárpát-medencei halmok alól hiányoznak, ezért az erős hatások és keveredések ellenére sem sorolják ezt a területet a valódi Katakombasíros kultúrához, ezért csak katakombasíros-hatásokat mutató késői, kevert Jamnaja horizontról beszélnek.97 A következő, V. periódusban 2500/2400-2000/1900 BC között, a korai bronzkor 2/3 fázisaiban feltételezett áttételes Jamnaja hatások erőteljes, távoli kapcsolatként mutatkozó keleti hatások közé sorolják a késői Somogyvár-Vinkovci jellegű kerámiát tartalmazó halmos temetkezéseket, párhuzamosan a Harangedény- és a Proto- Nagyrév kultúrák felbukkanásával és a Dunántúl területén szerintük még ekkor is továbbélő Baden csoportokkal.98 A rézkor-kora bronzkor történeti folyamatait, kapcsolatait feldolgozó munkájuknak a Kárpát-medence keleti felét érintő része rendkívül körültekintő és alapos. Ezért is sajnálatos, hogy az időrendi beosztásuk V. periódusának a Dunántúlra vonatkozó megjegyzéseinek jelentős része egy mára már meghaladott nézet elfogadásán alapul.99 Mint már említettük, a régi, Bóna István 1992-es hagyományos relatívkronológiai besorolása szerint a korabronzkor Kr. e. 19. századtól indított 1. periódusában a Dél-Dunántúlt a Makó kultúra foglalta el, a Somogyvár-Vinkovci kultúra pedig csak azt követően kezdődött a 2. periódusban.

A dunántúli kora bronzkori lelőhelyek legutóbbi számbavétele100 és Csalog József kányái feltárásának fentebb említett dombóvári párhuzamai azonban egyértelműen rámutattak, hogy az egész Balatontól délre fekvő régióban valójában egyetlen Makó lelőhely sincs.101 Ezért ezt, az eredetileg a Bóna féle relatívkronológiai alapokon kialakított felfogás szerinti látszólagos idő- és térbeli űrt továbbra sem tisztázva, a két kronológiai rendszer közötti ellentmondásokat Horváth Tünde egy kettős csavarral próbálja feloldani. A Balatontól délre a kora bronzkor 1. időszakot a 2600 cal BC körül csoportosuló makói 14C adatok miatt hajlamos a Baden kultúrával betölteni, illetve felveti a Vuce- dol/Kostolac lelőhelyek továbbélésének a lehetőségét is, amelyek kapcsolódása a Baden vagy Somogyvár lelőhelyekhez ma még nem pontosan ismert. A régióban több helyen egyaránt kimutatható a Baden és Somogyvár megjelenése, emiatt szerinte számolni kell azzal is, hogy a Dél-Du- nántúlon csak a kora bronzkor 2/3 folyamán történik meg a Baden eltűnése és az első itteni hagyományosan kora bronzkori kultúra, a Somogyvár-Vinkovci megjelenése. A relatív kronológiai megfontolások mellett Balatonőszöd-Temetői dűlő 1960 cal BC dátumhoz egy 1880-1730 cal Somogyvár radiokarbon és két TL/OSL adatot kapcsol 2110 és 2070 BC-vel.102 A kétségtelenül vegyes adatok között azonban nem hagyható figyelmen kívül a budakalászi Baden temetőre vonatkozó 3360/3090-2890/2620 cal BC keltezés sem,103 ami nagyon jól illeszkedik a Makó kultúra alföldi területén mért újabb, 2600 cal BC körül sűrűsödő 14C adatokhoz,104 s egyéb megfontolásokból is reális időszaknak tűnik a késő rézkor-kora bronzkor váltásához.105

97 DANI - HORVÁTH 2012,111.

98 DANI - HORVÁTH 2012,11-12.

99 DANI - HORVÁTH 2012, 101.

100 KULCSÁR 2009, 39. Fig. 5.

101 A magyar kutatástörténet érdekes kronológiai „tudathasadása" az is, hogy az 1992-es kötetben a Kárpát-medencei bronzkort Bóna István relatívkronológiai érvek alapján hagyományosan a Kr. e. 19. századtól keltező nagy ívű rendszerezése után a következő oldalakon minden kommentálás nélkül sorolják fel a korszakra vonatkozó radiokarbon adatokat. Ezek alapján egy jóval elnyújtottabb, már a Kr. e. 3. évezred első felében kezdődő korszak képe tárul elénk. BÓNA 1992,40-41,42-47. A katalógus megjelenése óta sem teljesen feldolgozott ellentmondások máig számos problémát okoznak a kutatásban, megnehezítve ezzel a régebbi és az újabb eredmények értékelése közötti konszenzus kialakítását. MAKKAY 1996; KISS 2012.

102 DANI - HORVÁTH 2012,101.

103 SIKLÓSI 2009.

104 DANI - HORVÁTH 2012, 104-105.

105 A hagyományos rövid- és a radiokarbon adatok által mutatott hosszú kronológia közötti, gyakran kutatói szemléletet, hozzáállást is tükröző ellentmondások mellett egy további problémára is szeretném felhívni a figyelmet. Az egyes leletek, lelőhelyek abszolút ko86