Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében

Dombóvár környékén az utóbbi időben több más helyszínen is megfigyeltük, hogy a Somogyvár- Vinkovci kultúra településének késő rézkori előzménye volt. Azonban a több helyszínen is végzett nagyfelületű feltárások ellenére sem találtunk egyetlen olyan objektumot sem, ahol a két időszak leletei keverten kerültek volna elő. Évtizedek óta kerültek elő badeni és somogyvári töredékek az I. Téglagyárból,106 a II. Téglagyárból,107 és a III. Téglagyárból, ami azonos a mostani feltárás helyével.108 A Bezerédj utcában pedig 2006 májusában alapásás során vastagabb falú urna fenéktöredékéhez tapadt maroknyi égett emberi csontot és a hengeresnyakú korsó osztott szalagfüles töredékeit gyűjtötték össze.109 Gunarasban (ez a lelőhely Fehérhídi dűlő néven is ismert) pedig az agyagbánya területén, az elmúlt években több alkalommal is nagyobb felületen sikerült feltárni egy késő Baden és egy somogyvári település objektumait - a két anyag keveredését itt sem tapasztaltuk. Azt ugyan nem zárjuk ki, hogy a két népesség a lelőhelyek egy részén egymást váltva érintkezhetett, azonban saját tapasztalataink alapján a huzamosabb egymás mellett élésük lehetőségét elvetjük. Az eddigi megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a Baden lelőhelyeken megjelenő somogyvári lakosság nem a korábbi települések életét folytatta, hanem gyakran kisebb-nagyobb átfedéssel csak ugyanazon vízparti löszdombokon hozta létre új telepeit. A hasonló helyszínek kiválasztásában véleményünk szerint a hasonló gazdálkodáshoz szükséges hasonló környezet, s nem egyéb tényezők játszottak nagyobb szerepet. Mint már megjegyeztük, a két kultúrkör kevert anyagú objektuma eddig egyetlen esetben sem került elő, s ilyen anyagról más területről sem tudunk - így pedig a Baden több száz évig tartó elszigetelt továbbélésére nincs semmilyen tényleges bizonyíték.

A Baden életének 2600 cal BC körüli záródása, s a kora bronzkor akkori kezdete a jelenlegi radiokarbon adatok egy része alapján elfogadhatónak,110 Makkay János által felvetett problémák megoldásának irányába mutatónak tűnik.111 Ugyanakkor a Baden évszázadokon át tartó további létét igazoló leletek sem a nagyrévi telleken, sem a legkorábbi dunántúli mészbetétes lelőhelyeken nem kerültek elő, és szerintünk nem is fognak. Az átlagosnál mintegy fél évezreddel későbbre utaló 14C adatokat érdemes lenne újra átgondolni. Összességében tehát továbbra is kitartunk az alapjaiban már az 1990-es évek elején megfogalmazott, és most a dombóvári leletek tükrében megerősödött véleményünk mellett, hogy a Proto-Nagyrév fejlődés a Duna mentén már a kora bronzkor 1. időszakban elkezdődött, a dél-dunántúli belső dombokat pedig a rézkort követően a Somogyvár-Vinkovci kultúra népe szállta meg.112 A rézkor-kora bronzkor váltásakor a baranyai részeken erőteljes késő vu- cedoli jelenlét figyelhető meg, ennek hatása Tolnában és Somogybán kevésbé intenzív. Ennek az átmeneti időszaknak egyre több lelete kerül elő a Balatontól délre, de ma még nem teljesen tisztázott, hogy pontosan milyen hosszú ez a periódus, és az egyes területeket milyen mértékben is érinti ez a déli hatás.113 A kányái lelőhely anyagának újbóli áttekintése után egyértelmű, hogy a Makó kultúrának

rának meghatározására végzett vizsgálatok ma már elengedhetetlen elemei a kutatásnak. Azonban ezeknek a fontos tájékoztató jellegű adatoknak az egyre gyakoribb túlértékelése, abszolutizálása, az egyéb körülmények figyelmen kívül hagyása ma már jól látható, hogy számos veszélyt is magában hord. Az időtávlatokban ollószerűen egyre jobban szétnyíló két kronológiai rendszer miatt nem csak egyes jelenségek lesznek nehezen értékelhetők, hanem az eddig történeti folyamatában szemlélt mozgások, vándorlások is. A több száz éves intervallumokban megadott, egymást gyakran csak részben átfedő, s így azokat még tovább kiterjesztő radiokarbon adatok alapján átesve a ló túloldalára ma már lassan minden hosszú fejlődési folyamatnak, helyi átalakulásnak tűnik. A rendszerint tág időhatárok között megadott értékek éppen az eddig régészeti módszerekkel az anyagi kultúrában, szokásokban megfigyelhető hirtelen változások időrendi körvonalait mossák, homályosítják el. Ráadásul az 1990-es évekig túl rövid, pár száz éves időszakba bezsúfolt rézkori-bronzkori átalakulást a hosszúra nyúlt radiokarbon alapú kronológiában most meg például - figyelembe véve a konkrét felvetést is - a Baden kultúra életét leletekkel nem igazolható módon rendkívül hosszú, mintegy kétezer éves időtartamra nyújtaná szét, mint arra Makkay János is már más példák alapján korábban rámutatott, s egyben kifejtette egy majdani szükségszerűen köztes, alacsonyabb keltezésbe vetett hitét is. MAKKAY 1996, 224-225.

106 A leletek a Wosinsky Mór Múzeumban a 67.358.1-67.; 67.359.1-12. leltári számon találhatók.

107 A leletek a Wosinsky Mór Múzeumban a 67.352.1-31. leltári számon találhatók.

108 SZABÓ 2007; SZABÓ 2010.

109 SZABÓ 2010.

110 A Dél-Dunántúlon erre mutatnak a szávai (2582-2468 cal BC) és a nagyárpádi (2460-2444,2440-2340 cal BC; 2490-2482,2470-2310 cal BC) Somogyvár-Vinkovci települések radiokarbon adatai. RACZKY et al. 1992, 43.

111 MAKKAY 1996, 224.

112 SZABÓ 1992; SZABÓ 1994.

113 ECSEDY 1978; ECSEDY 1983; KISS 2007, 29-30.

87