Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.

vattyúzni kellett, panaszok tömegével ostromolták az igazgatóságot és az illetékes, vagy illetéktelen ható­ságokat, hogy szenet kellett volna tartalékolni, nem kellett volna hitelt felvenni stb., de a pótköltségveté­seket sem akarták megszavazni, mert úgysem tudják kifizetni.54 Állami hitelt sem akartak, mondván, úgyis a vadvízárkokra kell fordítani. Mivel az árkok rendben tartása, mélyítése a drága munkaerő miatt kotróhajóval a számítások és a ko­rábbi tapasztalatok szerint sokkal gazdaságosabb volt, megigényelték az állami tulajdonban lévő „Mar­git” nevű nyersolaj-motoros kotróhajót, amit erede­tileg 4-5 évre akartak bérelni. Először ugyan elvetet­ték a műszaki állapot megvizsgálása után, majd mégis a kölcsönzés mellett döntöttek, a bérleti díj két évre havi 200 svájci frank volt. A „Margit” kotróhajó 1924 augusztusában állt munkába, 81 nap alatt 1194 mé­ter csatornát ástak ki vele a bátaszéki legelőn át. El­készült a Bátaszék-Furkó-Harisad csatorna a Rácz hídig, s nem volt többé akadálya, hogy lecsapolják a bátaszéki vásárteret. Mivel 1925-ben nem volt ára­dás, minden energiát és pénzügyi forrást a csatornák karbantartására fordítottak. Kiásták a decsi Paptava, őcsényi Ebes csatornát, a csatári árkot, az alsónyéki Lajvér patakot, elkészültek az ortonyai legelő isza- polási munkái is. Tisztították a bátai Hajmás patakot, a Paptava és Hattyas csatornákat, gyommentesítették a főcsatornát Betekints pusztáig. Folytatódott a Séd, Csörgető, baksatói csatornák tisztítása is.55 A „Margit” kotróhajó 1927-ben elért Sárpilis alá. 1927-ben a Ganz és Danubius Gyártól új kotróhajót vásároltak, amit az igazgató felesége után „Jolán”-nak neveztek el. Már az első évben a bátai főcsa­tornán 5 km hosszan Sárpilistől Újberek pusztáig, onnét a Kis-Dunában a cserenci hídtól 2840 mé­ter hosszan kotorták ki vele az iszapot.56 A sárközi területen nemcsak társulati csatornák, hanem magán- és uradalmi csatornák, hidak, utak és átereszek is készültek, nem mindig a közös érdeknek megfelelően és az előírt szakmai minőség­ben. A vallás- és közoktatási miniszter kérte a tanulmányi alap és a theresiániumi uradalom által épí­tett csatornák társulati kezelésbe vételét. Mivel ezek közös érdeket szolgáltak, a kész csatornák fenn­tartásának négy év alatt tartó folyamatos átvételét elhatározták, de a műtárgyak fenntartását nem vállalták. Néhányan azt javasolták, hogy a magáncsatornákat is vegyék ilyen alapon közös kezelésbe. Ezzel azonban óvatosan kellett bánni, hiszen elhanyagoltak lehettek és nem biztos, hogy terv szerint és rendszerbe illeszthetően készültek.5 A meglévő határozat alapján Mayer Nándor 1926-ban újra sürgette a csatornák átvételét, kifogásolva a Pörböly, Szülök, Hattyas belvízkárait. A választmány sür­gősséggel át is vette ezeket.58 16. kép. Molnár Sándor és családja a Mélygödör partján, 1930 17. kép. Strandolok a Mélygödörben, 1930 körül 55 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1925. március 20. 56 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1927. november 22. 57 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1923. szeptember 4. 1923. november 16. 58 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1926. szeptember 27. 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom