Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
8-9. kép Helyszínrajzok, 1926 kelt, ártéri hozzájárulást fizető gazdák részéről többször felmerült az az ötlet is, hogy a szivattyútelepeket, amikor nem kell a vizet levezetni, villanytermelésre állítsák be, de erről hamar lemondtak, amikor utána jártak a beruházás költségeinek.22 Már a lankóci szivattyútelephez vezető csatorna kiépítésének az elején észleltek nem kívánatos homok-átfolyásokat, amelyek megszűntek a szárazabb időszakokban. A probléma megoldására 1925- ben a beömlő akna előtti homok altalajon álló betonburkolat megerősítésére cölöprácsokat helyeztek el és szádfalazatot készítettek.23 1926-ban a hosszan tartó és magas dunai vízállás alatt azonban újabb aggasztó jelenségek mutatkoztak. Július elején, az első árhullám levonulása után a szivattyú- telep szívóaknájához csatlakozó csatorna jobb parti rézsűjén, a gépháztól 10 méterre, majd 15 méterre egy-egy erős forrás keletkezett, homokot is hozva. A források közelében, a csatorna partján lévő olajtartály mellett a terep 20-25 cm-re lesüllyedt. A szivattyúzást azonnal leállították, a források kisebb méretűek lettek, a homokfolyás és a terep továbbsüllyedése megállt. Az utolsó, kisebb árhullám levonulásakor, amikor újra el kellett indítani a szivattyúkat, a terep a gépház szívóakna felőli hosz- szanti oldalának erdő felőli részén 2 m2 területen, átlagosan 15 cm mélyen megrogyott. Az gépeket azonnal leállították, a helyzet nem súlyosbodott tovább, és a társulat, valamint a vízépítészeti igazgatóság szakemberei - dr. Benedek József kerületi felügyelő, Lampl Hugó műszaki tanácsos - megállapították a teendőket és azok sorrendjét: „l./A telep alatti folyós homok réteglezárása a szükséges hosszban 8-9 m hosszú Larssen rendszerű vasszádfalakkal. 2. / Az eddig észlelt lazulások és kiüregelődéseknek cementhabarccsal való kitöltése, 7 atmoszféra nyomású injektorral történő cementlé bepréselése által a szükségesnek mutatkozó helyeken és mennyiségben. 3. / A szivattyútelep körüli felszíni talajvizeknek félig zárt, félig nyitott csatorna segítségével való elvezetése s ennek a teleptől mintegy 150 m távolságban a főcsatornába való beömlesztése.”24 Természetesen nem ment vita nélkül a szivattyútelep javítására készített tervek, javaslatok elfogadása, Tóth Károly egykori társulati igazgató felvetette, hogy nem kellene-e mégis az összes belvizet Bá- tára levinni. Mivel azonban ez az egész rendszer újbóli felülvizsgálatát, átalakítását jelentette volna, az egy pontra összegyűjtött víz veszélyeiről nem is beszélve, javaslatát visszavonta. Nem fogadták el Zsikó János ötletét sem, aki a bátai zsilipcsatorna élő Dunáig való kimélyítését javasolta, hogy a belvizek elfolyhassanak szivattyúzás nélkül, hiszen a Duna egy év alatt újra beiszapolná azt, ami jelentős fenntartási 22 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1921. május 18. és október 11. 23 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Évi jelentés 1925-ről 24 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1926. szeptember 27. 384
