Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
6-7. kép. A decsi telep beömlő csatornája és szívóaknája, 1931 de mire a végleges terveket a földművelésügyi minisztérium jóváhagyta, az infláció miatt lényegesen emelkedtek a költségek, erre az engedélyokiratban az Országos Vízépítési Igazgatóság is felhívta a figyelmet, következésképpen több kölcsönt kellett felvenni az építkezésre. Komoly fejtörést és vitát okozott, hogy vajon miért erőltetik a háború alatti beruházásokat? A választ a belvizes évek adták: ha 40 ezer hold egy évi termését megvédik, az kifizeti az egész befektetést.19 Az építkezés, berendezések beszerzése igen kalandos vállalkozásnak bizonyult háborús viszonyok között. A decsi szivattyútelep gépalkatrészeit a Láng és Danubius gépgyárak készítették el a megígért fél év alatt, de az államvasutak már nem szállítottak magáncélra, ezért július helyett októberben kapták meg a két első nyomócsövet, a harmadik meg Decs helyett Deésre, Erdélybe tévedt és ott is maradt egész télen, mert a román betörés miatt nem tudták visszaszerezni. Egy nagyobb szállítmány zártolattyú fedlapokkal és más gépészeti elemekkel novemberben érkezett meg, de csak Cserenc pusztáig jutott, mert a szállítókocsi elsüllyedt a sárban, 12 bivaly sem tudta kihúzni, befagyott és tavaszig, illetve a nyári száraz utakig ott is maradt. A gépház építéséhez, amit a Kaposvári Azbeszt-Cement-Palagyár vállalt, hozzá sem kezdhettek, mert a körtöltést, melynek a helyére tervezték, nem lehetett addig elbontani, amíg a nyomócsövek nem voltak a helyükön a zártolattyúval együtt. Ezért csak a melléképületek és a szivattyúk tápvíz kútja készülhetett el. Az új szivattyútelep építése 1917-ben is főleg a vasúti szállítások miatt akadozott, ugyanis minden egyes szállítmányhoz hatósági engedély kellett, amire hónapokat kellett várni. Végül a tél beköszönte előtt megérkezett az összes gépalkatrész, szivattyú, motor, a nyomócsövek végleges helyükre kerültek a töltésben, zártolattyúkkal légmentesen lezárták, hogy az esetleges árvíz ne jelentsen veszélyt. A gépházat a töltéstől 40 méter távolságban építették, de az alapozással alig haladtak.20 A gépház lassan tető alá került, elkészült a futóhomok altalajra épített szívómedence, a nagyobbik Dieselgép betonalapja, a nyomó csővezeték és a hozzá tartozó figyelő- illetve elzáró szerkezet aknáit befejezték, de még nem készültek el mindennel. 1920-ban áttértek a saját kivitelezésre, nem vállalkozóval, hanem házi kezelésben folytatták az építkezést, amit nagy erőfeszítések árán, 1921 tavaszára elkészítettek. Elhelyeztek 2 db 260 illetve 240 LE Sulzer-Diesel motorral hajtott, Ganz-Danubius gyártmányú kettős beömlésű centrifugál szivattyút, 4 m3/sec összteljesítménnyel. Az üzembe helyezés 1922-ben megtörtént, de voltak elmaradt munkák, amelyek a hatékonyságot csökkentették: a telephez vezető csatornák lemélyítése még mindig váratott magára, kivitelezésük csak 1923-ban kezdődött meg.21 Belvízmentes években az érde19 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Évi jelentés 1916-ról 20MNL TML IX/565. SZBÁT i. Évi jelentés 1917-ről 21 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1920. február 20. és október 14. Évi jelentés 1920-ról. 383
