Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században

gyér feljegyzései között azonban nem sokat olvasunk a részletekről. Megemlíti, hogy nagy állatvá­sár volt Pécsváradon, majd dél körül egy nagy sátor alatt megszólalt a siklósnagyfalusi rezesbanda. Pécsváradi, váraljai, zengővárkonyi és belvárdi leányokat ismertek fel viseletűkről a sétálók között. Madarassy megemlíti, hogy Lukács hetében zárult a gesztenyeszüret. A gesztenyeszüretre való te­kintettel két-három hetes iskolaszünet szokott Várkonyban lenni. Azt is látta még, hogy lányok és menyecskék nagy karéjban a templomkertben táncoltak. Egész nap folyamán érkeztek a díszesen öl­tözött vendégekkel megrakott vidéki kocsik, minden házban sütöttek, főztek, de minden udvaron sü­tötték a gesztenyét is a tűz felett. A Sárközből a 60-70 évesek szülei még rendszeresen eljártak erre a vásárra. Váraljáról és Baranya többi református falvaiból néha ma is.69 A baranyai, tolnai leányvásárok elsőrendűen a párválasztás, házasságszerzés céljait szolgálták. A leányok az anya, idősebb nőrokonok vagy férjezett barátnők kíséretében érkeztek. Legszebb ruhái­kat vitték magukkal, esetleg napközben ruhát is váltottak. Az ismerkedés történhetett hídnál, utcá­kon, téren, templom mellett stb., de gyakori volt a szőlőbeli, vagy a gesztenyésbeli séta is. Az össze- ismerkedést még aznap mulatság, később rendszerint házasság követte. A pécsváradi vásárral egy időben tartották Zengővárkonyban a gesztenyeszüretet, amely a Mecsek és Mohács közötti terület, az egész Sárköz református fiatalságának egyik fontos találkahelyévé vált. A sárköziek feldíszített ko­csikkal, dalolva érkeztek; valamelyik rokon vagy ismerős udvarára álltak be. A legények, leányok kor­csoportok szerint bandáztak: az utcákon és a vásári sátrak között sétáltak, nevetgéltek, daloltak és közben sült gesztenyét ropogtattak. Délutánra a leányok ruhát váltottak, a templom köré gyülekez­tek, és megkezdődött a karikázó, a nyilvános divatbemutató. Innern szakították ki őket a legények pá­rostáncra. Estefelé a kocsmaudvarokon is megszólalt a muzsika és megkezdődött a reggelig tartó tánc, udvarlás. A vásár három napig tartott. Vasárnap délben kezdődött Zengővárkonyban, majd hétfő reg­gel folytatódott Pécsváradon, ahonnan kedd reggel ismét visszatértek Zengővárkonyba. Az itt egy­mással megismerkedett fiatalok többsége hamarosan össze is házasodott. A néprajzkutató szerint: „Zengőalja életének fontos eseménye volt az októberben tartott vásár, ahol nemcsak Pécsvárad, Zen- gővárkony és Nagypall reformátusai gyűltek össze, hanem a környező katolikus falvak lakói mellett messzeföldről érkeztek ekkor a vendégek (Kölked, Mohács, Belvárdgyula, Váralja reformátusai). Ami a legfontosabb a sárköziek is ellátogattak ide (Alsónyék, Decs, Sárpilis, Őcsény). Nemcsak ellátogat­tak ide, hanem gyakran feleségül is vették, vagy feleségnek is elvitték az itt megismert lányokat. Ez a vásár nagyon sokat lendített a két tájegység (népcsoport) házassági kapcsolatain, amelyek természe­tesen látható nyomokat is hagytak a reformátusok népi kultúrájában. ”70 Szekszárd A szőlőérési, vagy leányvásárnak nevezett szeptember 8-i vásárra a Sárközből, Sióagárdról és Harc­ról jöttek nagyobb számmal korosztályok szerint csoportosulva „bandásan” a leányok. Széles so­rokban összefogódzva sétáltak a fiatalok a vásár közepén, árvalányhaj volt a kezükben, ezt adták a le­gényeknek ajándékul. A legény büszkén tűzte kalapja mellé. A környékbeli legények, elsősorban a sárköziek ezen a vásáron mutatták be szüleiknek a leányt, akit feleségül szándékoztak venni. A vá­sár reggelén kocsival mentek el a lányért, elöl ült a legény és a leány, a hátsó ülésen pedig a leány és a legény szülei, vagy a szülők közül egyik. „Ezek már együtt jártak a vásárba, csak meglesz a lakoda­lom...!” Ezen a vásáron a legények a leánynak kosarat, papucsot, tükrös mézeskalács szívet vásárol­tak. Ez a szokás fennmaradt a második világháborúig, 1938-ig.71 Bátaszék Kisebb jelentőségű leányvásár volt itt a Nagyasszony-napi vásáron. A Sárköznek csak a déli része járt ide Pilis, Alsónyék, Báta és Bátaszék.72 69 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 70 BALÁZS KOVÁCS 2006/b, 194. 71 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 72 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom