Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
gyér feljegyzései között azonban nem sokat olvasunk a részletekről. Megemlíti, hogy nagy állatvásár volt Pécsváradon, majd dél körül egy nagy sátor alatt megszólalt a siklósnagyfalusi rezesbanda. Pécsváradi, váraljai, zengővárkonyi és belvárdi leányokat ismertek fel viseletűkről a sétálók között. Madarassy megemlíti, hogy Lukács hetében zárult a gesztenyeszüret. A gesztenyeszüretre való tekintettel két-három hetes iskolaszünet szokott Várkonyban lenni. Azt is látta még, hogy lányok és menyecskék nagy karéjban a templomkertben táncoltak. Egész nap folyamán érkeztek a díszesen öltözött vendégekkel megrakott vidéki kocsik, minden házban sütöttek, főztek, de minden udvaron sütötték a gesztenyét is a tűz felett. A Sárközből a 60-70 évesek szülei még rendszeresen eljártak erre a vásárra. Váraljáról és Baranya többi református falvaiból néha ma is.69 A baranyai, tolnai leányvásárok elsőrendűen a párválasztás, házasságszerzés céljait szolgálták. A leányok az anya, idősebb nőrokonok vagy férjezett barátnők kíséretében érkeztek. Legszebb ruháikat vitték magukkal, esetleg napközben ruhát is váltottak. Az ismerkedés történhetett hídnál, utcákon, téren, templom mellett stb., de gyakori volt a szőlőbeli, vagy a gesztenyésbeli séta is. Az össze- ismerkedést még aznap mulatság, később rendszerint házasság követte. A pécsváradi vásárral egy időben tartották Zengővárkonyban a gesztenyeszüretet, amely a Mecsek és Mohács közötti terület, az egész Sárköz református fiatalságának egyik fontos találkahelyévé vált. A sárköziek feldíszített kocsikkal, dalolva érkeztek; valamelyik rokon vagy ismerős udvarára álltak be. A legények, leányok korcsoportok szerint bandáztak: az utcákon és a vásári sátrak között sétáltak, nevetgéltek, daloltak és közben sült gesztenyét ropogtattak. Délutánra a leányok ruhát váltottak, a templom köré gyülekeztek, és megkezdődött a karikázó, a nyilvános divatbemutató. Innern szakították ki őket a legények párostáncra. Estefelé a kocsmaudvarokon is megszólalt a muzsika és megkezdődött a reggelig tartó tánc, udvarlás. A vásár három napig tartott. Vasárnap délben kezdődött Zengővárkonyban, majd hétfő reggel folytatódott Pécsváradon, ahonnan kedd reggel ismét visszatértek Zengővárkonyba. Az itt egymással megismerkedett fiatalok többsége hamarosan össze is házasodott. A néprajzkutató szerint: „Zengőalja életének fontos eseménye volt az októberben tartott vásár, ahol nemcsak Pécsvárad, Zen- gővárkony és Nagypall reformátusai gyűltek össze, hanem a környező katolikus falvak lakói mellett messzeföldről érkeztek ekkor a vendégek (Kölked, Mohács, Belvárdgyula, Váralja reformátusai). Ami a legfontosabb a sárköziek is ellátogattak ide (Alsónyék, Decs, Sárpilis, Őcsény). Nemcsak ellátogattak ide, hanem gyakran feleségül is vették, vagy feleségnek is elvitték az itt megismert lányokat. Ez a vásár nagyon sokat lendített a két tájegység (népcsoport) házassági kapcsolatain, amelyek természetesen látható nyomokat is hagytak a reformátusok népi kultúrájában. ”70 Szekszárd A szőlőérési, vagy leányvásárnak nevezett szeptember 8-i vásárra a Sárközből, Sióagárdról és Harcról jöttek nagyobb számmal korosztályok szerint csoportosulva „bandásan” a leányok. Széles sorokban összefogódzva sétáltak a fiatalok a vásár közepén, árvalányhaj volt a kezükben, ezt adták a legényeknek ajándékul. A legény büszkén tűzte kalapja mellé. A környékbeli legények, elsősorban a sárköziek ezen a vásáron mutatták be szüleiknek a leányt, akit feleségül szándékoztak venni. A vásár reggelén kocsival mentek el a lányért, elöl ült a legény és a leány, a hátsó ülésen pedig a leány és a legény szülei, vagy a szülők közül egyik. „Ezek már együtt jártak a vásárba, csak meglesz a lakodalom...!” Ezen a vásáron a legények a leánynak kosarat, papucsot, tükrös mézeskalács szívet vásároltak. Ez a szokás fennmaradt a második világháborúig, 1938-ig.71 Bátaszék Kisebb jelentőségű leányvásár volt itt a Nagyasszony-napi vásáron. A Sárköznek csak a déli része járt ide Pilis, Alsónyék, Báta és Bátaszék.72 69 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 70 BALÁZS KOVÁCS 2006/b, 194. 71 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 72 ANDRÁSFALVY 2002, 94. 329
