Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
mozsarakat, melyekben a kisebb ütőerővel vagy dörzsöléssel pépesíthető főzési alapanyagokat készítették elő.104 E poháralakú, egy füllel készült edényeknek homorú és domború oldalfalúra korongolt változata egyformán előfordul, de mindegyikre jellemző a vastag oldalfal és vastag fenékrész. Az Újpalánkon előkerült, homokkal soványított anyagú mozsártöredék a homorú változathoz tartozik. Alja egy erőteljesebb ütéstől kitört, s ugyanakkor hasadhatott több hosszanti törésirányú darabra is. Hasonló cserépmozsarat a 17-18. századi feltárások anyagából nem ismerünk (24. tábla 2). Szűrőtál töredéke Sincben megtörő tálszéle, élben végződő függőleges állású pereme és gömbszelet formájú öble alapján a talpas tálak formáját viseli magán az Újpalánkon előkerült szűrőtál három töredékdarabja. A finoman iszapolt, téglavörös anyagú edényt belül sárgásbarna máz borítja, mely a szűrőlyukakon a hátoldalra átfolyva becsíkozta azt. A széles peremen két egymás melletti lyuk van, mely arra utal, hogy a szűrőt használaton kívül védett helyen, a főzőhelyiség falára felakasztva tárolták (23. tábla 3). Legközelebbi hazai párhuzamként a szolnoki várból származó két, ugyancsak barna mázas töredéket említhetjük, melyek egyike egy nehezen meghatározható középdarab, de a másik egy ugyanilyen élesen kihajló peremű szűrőtálból származik, mint az újpalánkiak. Sajnos a tálak középrésze mindkét lelőhely esetében hiányzik, így nem dönthető el, hogy a ritkábban előforduló lapos aljú vagy a gyakoribb, talpgyűrűs tálak szűrőformájú változatairól van-e szó.105 Kézikorongolt kályhaszem A kályhaszemek durván soványított, kézikorongolt, kupa alakú változata ugyanúgy a Dél-Dunántúl hódoltságkori török lakta területeinek délszláv eredetű lakosságával, katonaságával hozható összefüggésbe, mint a korábban tárgyalt kézikorongolt, illetve kézzel formált kerámiafajták. Barcsról egy 17. század közepi kályha maradványai közül ismerünk ilyeneket, de feltűnnek példányaik a pécsi, má- révári és babócsai leletanyagban is.106 Közlése mellett azért döntöttünk, mert a számos négyzet alakú, plasztikus díszítményű vagy gyorskorongolt, poháralakú kályhaszemleletünk mellett ez az egyetlen kályhaszem, amely a fent ismertetett kézikorongolt kerámiákkal van összefüggésben. Talán magyarázatul szolgál erre az, hogy belsejét vastag, oldalára dőlt helyzetben megkötött gipszréteg fedi. E szerint nem kályhaszemként került a falakon belülre, hanem valamilyen munkálat során használták mint keverő „edényt”. A váron belül több - ilyen kézikorongolt kályhaszemekből készült kályhára utaló - példány nem került elő, ami természetesen nem zárja ki a váron kívüli településen - az előbbi kályhaszemek helyi, „gyenge utánzatként” - való használatukat, esetleg készítésüket.107 Az újpalánki kályhaszem a felsorolt, távolabbi lelőhelyekről ismertekhez általában hasonló kivitelű és megjelenésű, egy-egy pécsi és barcsi példánnyal azonban teljesen azonos.108 Összegzés Fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy az újpalánki vár leletanyagának egy igen jelentős részét képezik a főzésnél és élelemtárolásnál használt kerámiaedények. Döntő többségük - hasonlóan a kézikorongolt, fogaskerékdíszes korsókhoz, a redukált égetésű szürke kerámia egy jelentős hányadához, valamint a gyakran „török” kerámiaként jegyzett talpas edényekhez - a korábbi feldolgozásokban is említett délszláv népesség itteni jelenlétéhez köthető. Ez a jellegzetes, középkori 104 IGAZ - KRESZ 1965, 107. - Legutóbb a bátaszéki Dr. Csanády gyűjtemény anyagában dokumentáltunk egy - a bátaszéki fekete- edényesekhez köthető - redukált égetésű, domború oldalú, rádlidíszes példányt. Közlését a dunaföldvári és bátaszéki műhelyek anyagával együtt tervezzük. 105 KOVÁCS 1984, 42. Katalógus: 147-148. tétel. 23. t. 4-5. 106 KOVÁCS - RÓZSÁS 1998,96.8. kép 3/1; KOVÁCS 1998,172.15. kép A.; FEHÉR 1960, X. 1.1-19; GERŐ 1978,350; MAGYAR 1990, 33. tábla 1-1/a. 107 PUSZTAI 2002, 297. 108 FEHÉR 1960, X. t. 17; KOVÁCS - RÓZSÁS 1998, 8. kép 1. 238
