Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
rész egyenetlen, kézikorongolásra utaló. A nyak törésvonalán egy, alatta többsoros, de ferde, rövid sávokkal vegyes vörös sávok vannak, a fül alsó végének vonalában pedig kettős földfesték sáv fut körbe. 3. Vékony falú, fehér anyagú, kívül-belül rózsaszín engobe réteggel fedett kis fazék felső részének darabja (23. tábla 2). Szájpereme belül homorú, kívül ívesen gömbölyített. Alatta a nyak felső részén van egy körbefutó vörös sáv, majd kis kihagyással a vállon egy széles sáv, melyet nyolc sorban visz- szakapartak. Ez alatt vízszintes és hullámvonalsáv kombinációja fut körbe. Belső felülete mázatlan, csak a perem alatti 3,5-7 cm-es, változó szélességű sávot fedi csillogó, barna máz. Ez a feltehetően füles fazék részletét képező töredék szinte mindenben hasonlít a közeli Baján talált hasonló fazéktöredékhez. Az edény formája, szájpereme, mázazásának színe és módja, valamint a vörös földfesték mintázata is azonos vagy csaknem azonos. Az eltérés annyi, hogy a széles földfestéksávot az új- palánki darabon visszakarcolt csíkozás osztja meg, míg a bajainál - talán ugyanolyan eszközzel - ferde pontvonalakat vittek fel rá. Anyaguk színét tekintve is van némi eltérés. Az újpalánki határozottan hófehér anyagával inkább gömöri árunak tekinthető, míg a bajai példánynál ezt közreadója nem látja valószínűnek." Az edények 17. századra keltezését a leletkörnyezet mindkét estben támogatja, az új- palánlcinál ezt inkább a század második felére tesszük. 4. Egy világossárga anyagú, 2-3 mm falvastagságú töredékünk megadja egy 26 cm magas edény szinte teljes, de nagyon keskeny sávú profilját. Szájpereme a kis töredékrész alapján egészen vékonyra húzva visszahajlított volt. Belsejében vékony rétegű barna máz van, mely a szájperem alatti 6 cm-es sávban kétrétegű, sötétebb. Lapos, 2 cm széles, középen hornyolt szalagfüle a perem alól indított, alsó végződésénél kettős ujjnyom van. Az edény fala sima, díszítetlen. A töredék keskenysége miatt bizonytalan, hogy korsó vagy fazék maradványáról van-e szó. Jellemzői alapján a vászonedények körébe tartozik (22/a. tábla 2). 5-6. Egy vörös festésű oldaltöredék (22/a. tábla 4) és egy szintén vörös földfestéksávos, oldalán egyenesre vágott peremű fenéktöredék (22/a. tábla 5) az előbbihez hasonlóan tartozhatott folyadéktároló, de fazékféle edényhez is. A hivatkozott bajai fazék festése, valamint a meglévő anyagszín- azonosság alapján lehetséges, hogy fenéktöredékünk a 3. tételnél közölt kis fazék fenékrésze. Azok a vékony falú, belül gyakran mázas, kívül vörös földfestékkel festett edények, melyeknek körébe az itt felsorolt töredékek is tartoznak, főként az ország északi, középső és keleti, délkeleti részéről ismertek.99 100 A dél-dunántúli lelőhelyek közül például a nagykanizsai, barcsi vagy ozorai anyagban nem fordul elő ilyen edénytöredék és Bátaszéken is a kerámiaanyagnak mindössze 1%-át teszik ki.101 Újpalánki előfordulásuk kereskedelmi kapcsolatot feltételez, mely az említett területek távolságát, valamint a közeli Duna-menti városok (Tolna, Baja) révei és vásárai által nyújtott kedvező lehetőségeket összevetve inkább az Alföld irányából valószínűsíthető. Leleteink kiegészítő adatként szolgálhatnak a gömöri edények elterjedése, az ezzel összefüggő kereskedelmi kapcsolatok és általában a visszakarcolt festett technikájú edénytípus 16-17. századi és későbbi történetével kapcsolatos kutatómunkához.102 Egyéb Cserépmozsár A bronzból öntött konyhai mozsarak 17. századi, 18. század eleji használatára az újpalánki várfeltáráson, illetve a váron kívüli település területén előkerült mozsárütők és mozsárütő töredékek utalnak.103 A néprajzi irodalomból és recens anyagból is ismerünk ugyanakkor cserépből készített 99 KOVÁCS 2006, 279, 283-284. 8. kép 4. - A bajai edény kapcsán a lehetséges szakirodalmi utalások megtörténtek, így ezekre itt nem hivatkozunk. 100 KOVÁCS 2006, 279. 101 PUSZTAI 2002, 291. 102 Ld. F. LAJKÓ 2007, 138-139. 103 GAÁL 1983,177.10. kép. 3,18. kép. 3. - Az itt közölt példányt követően további ép és töredékes bronz mozsárütők is előkerültek Újpalánkról. 237