Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
Fazéktípusok, peremformák, fülek Kézikorongolt fazekaink mérete és formája igen változatos. A legkisebb fazékformájú, eredetileg füles edény magassága 9,4 cm (4. tábla 7.), míg a legmagasabb fazék 25,5 cm. A közlésre nem kerülő töredékek falvastagsága, mérete és íveltsége alapján azonban ennél nagyobb méretűek is lehettek köztük. Egy kézzel durván megformált és korongon csak alig igazított, vastag oldalfalú, fenékbélyeges kis edény magassága mindössze 6 cm (5. tábla 1). Az edénytest formáját és arányait tekintve főként az ép, vagy kiegészíthető példányok vehetők számításba, mert a nagyszámú töredék hovatartozása legtöbbször nem dönthető el egyértelműen. Az ozorai anyagból ismert nyújtott, széles vállú, lefelé erősen elkeskenyedő változatot19 mindössze három rövid nyakú, élesen kihajló, tagolatlan szájpermű díszítetlen és egy hullámvonal díszű, hor- nyoltan tagolt peremű fazék képviseli anyagunkban (1. tábla 1, 4, 6; 5. tábla 2). A vállbán széles és középen hasasodó változat és ezek átmeneti formái egyformán jelen vannak, sőt két világos anyagú, vékony falú fazék szinte gömb alakú testtel készült. Ezek nyaka nagyon rövid, szájperemük tagolt, kívül-belül hornyolt. Nagyon hasonló, de még lapítottabb formájú, magasságánál szélesebb, mázatlan fazekakat 16-17. századi oszmán edényként közöltek Belgrádból, s lehetséges, hogy ez az újpalánki változat is a többi edénytől eltérő műhely terméke (7. tábla 2-3).20 Az edények anyaga kapcsán említett homokkal soványított anyagú, magasabb nyakú, finom kidolgozású fazekaktól eltekintve kézikorongolt fazekainkat jellemzi a rövid nyak, amely igen ritkán teljesen egyenes (1. tábla 3), néha gyengén ívelt, de legtöbbször erősen kihajló. A durvábban megmunkált felületű és legtöbbször kevéssé vagy egyáltalán nem díszített felületűek pereme gyakran egyszerű, tagolatlan, fedőhornyot is csak elvétve találunk rajtuk (1-2. tábla). Más edények szájpereme kívül ferdére vagy függőlegesre alakított, s ennek síkját gyakran körbefutó hornyolással tagolták. A perem felső része az egyszerű peremnél (de olykor a tagoltnál is) általában elvékonyodó élben, vagy gömbölyítve végződik, a szépen tagoltaknál gyakran kissé ferdén, vagy vízszintesen simított, vágott. Némelyik edény perembelsőjén fedőhorony is van, de ez nem általános még a tagolt peremkülsejű edényeken sem. Anyagunkban a bátaszéki edényeknél ismertetett peremtípusok mindegyike előfordul.21 A peremek díszítéséről a későbbiekben szólunk. A kézikorongolt bögrék és fazekak füllel történő készítése - a zömében 17. századra datálható - edényeink körében úgy tűnik nem műhelyfüggő és nem köthető időbeli eltérésekhez sem. Különböző kivitelezésű, anyagú és peremkiképzésű edényeknél egyaránt előfordulnak füllel és fül nélkül készült példányok. A fül indulhat az egyszerű, tagolatlan szájperem széléből, a profilált perem felső részéről, középvonaláról, esetleg alsó peremrészéről (egy esetben alóla: 3. tábla 9), de mindig a váll legszélesebb részére tapad. Fület adott esetben készítettek a kézzel formáknak látszó apró bögrékre (2. tábla 7; 4. tábla 2), a durvább kivitelű, vállbán széles főzőfazekakra, a homokkal soványított, gondosabb kivitelű fazekakra és a kiöntőcsücsökkel ellátott fazékformájú edényre egyaránt. (3. tábla 1-9; 4. tábla 1, 6a-b, 7). (Egyfüles kézikorongolt fazekat „máznélküli közép európai kerámia" meghatározással Belgrádból ismerünk, amely a mi 1. tábla 3. számú, tölcséresen egyenes peremű töredékünk ép, füles megfelelője.)22 A kézikorongolt füles fazekak dél-dunántúli lelőhelyeinken való előfordulását vizsgálva látszólag eltér egymástól a barcsi, a bátaszéki és újpalánki anyag. Mert amíg Újpalánkon - nem számítva azokat a töredékeket, ahol lehetséges, de nem bizonyítható a fül megléte23 - 18 edényen fordul elő, addig Barcsról füles edény nem, csak egy-két fültöredék ismert, Bátaszéken pedig a „füles fazék és a fenékbélyeg is ritka”.24 19 FELD - GERELYES - GERE - GYÜRKY - TAMÁSI 1988, 280, 334.45.kép. 20 BIKIC 2003, 39-40. Tip. II/9, valamint 117. Fig. 14. 21 PUSZTAI 2002, 294. 22 BIKIC 2003,107. St. 5. 23 Az is tény, hogy egyetlen letört fazékfül sem került elő. 24 KOVÁCS 1998,162; PUSZTAI 2002, 294. 222
