Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
GAÁL ATTILA Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV. FAZEKAK, FEDŐK, SÜTŐHARANGOK Bevezetés A mintegy évtizedig folyó feltárás időszakában született néhány rövidebb híradást1 követően, jelen évkönyv korábbi számaiban adtuk közre a Szekszárdiéi északra, mintegy négy kilométernyi távolságban egykor volt török palánkvár, Jeni Palanka, azaz Újpalánk feltárásából és területének terep- bejárásából származó egy-egy jelesebb leletcsoport feldolgozását.2 A feltárások során előkerült kerámialeleteket közreadó sorozatunkban a mázas asztali edények, majd a jellegzetesen hódoltságkori talpas cserépedények és kiöntőcsöves korsók és a - többnyire teljes felületükön máz nélküli - korsók és kanták közreadását követően most a döntően főzésre, folyadéktárolásra használt cserépedények és néhány konyhai kiegészítő kerámiatárgy ismertetésével foglalkozunk. Ezek döntő többsége a korabeli forrásokból, valamint az utóbbi évek török hódoltsági várakkal és katonaságukkal foglalkozó kutatásai révén ismert - általunk is több helyen említett -, délszláv etnikumú népességhez köthető, kézzel formált, vagy kézikorongolt főzőfazék, sütőedény és azok tartozékai.3 A közölt leletanyag másik csoportját a gyorskorongon készített, belülmázas edények alkotják, melyek különböző változatai gyakran kerülnek elő az előbbiekkel azonos lelőhelyeken, de elterjedtségük jóval szélesebb és nem korlátozódik döntően a déli területekre. Délszláv jellegű, kézikorongolt háztartási kerámiaedények E kerámiatípus tárgyalásánál úgy területileg, mint a várkatonaság és a hozzájuk kötődő polgári lakosság etnikai jellegét tekintve is a bátaszéki palánkvár és annak Pusztai Tamás által közölt leletanyaga számít legközelebbi párhuzamnak.4 Kissé távolabbra tekintve a megyénkben történt várfeltárások közül leginkább az ozorai leletanyagot érdemes figyelemmel kísérnünk,5 legtöbb hasonlóságot pedig a kisebb török palánkvárak között kiemelkedő leletanyaggal bíró barcsi palánkvár tárgyi anyaga jelenti számunkra.6 A kézikorongolt török kori kerámia az említetteken kívül is többnyire dél-dunántúli feltárásokból (Babócsa, Márévár, Mecseknádasd, Nagykanizsa, Pécs, Segesd, 'GAÁL 1981; GAÁL 1985. 2 GAÁL 2004; GAÁL 2005; GAÁL 2010; GAÁL 2011. 3 HEGYI 1998, 229-230; HEGYI 2007, 1162-1166; TOLNAI 2011, 118-119. 4 PUSZTAI 2002. 5 Sajnálatos módon a simontornyai és dunaföldvári várak múlt század utolsó harmadában végzett feltárásai elsősorban az építészeti vonatkozásokat helyezték előtérbe. Tárgyi leletanyag ezekről a lelőhelyekről alig ismert. 6 KOVÁCS - RÓZSÁS 1996; KOVÁCS - RÓZSÁS 1997; KOVÁCS - RÓZSÁS 2010. 219
