Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
ködött.3111553-ban a 19 malomnak összesen 24 birtokosa volt, akik közül 17 nem foglalkozott gabonatermesztéssel.312 1580-ban és 1590-ben már csak egy kétkerekű és 12 egykerekű malom adózott.313 Bizonyára hajómalmok lehettek. Az EKF nem jelöl malmokat a Dunán. 92. Vázsnokon 1556-ban egy, 1570-ben pedig két egykerekű, végül 1580-ban kétkerekű malmot írtak össze a törökök.314 Végezetül megemlítek még néhány oklevelet, amelyekben több birtokról és malmokról esik szó, de nem tudjuk azonosítani, hogy közülük melyikben is volt malom. Ilyen oklevelet még számosat lehetne találni, itt ezek közül most csak néhányat mutatok be. 1353-ban egy bizonyos Péter Mányok (ma Nagymányok) birtok felét, az Egenzaraz és egy másik, szintén Egenzaraz nevű birtokot (ma Szárász, Baranya m.), Chethuk (elpusztult falu Aparhant és Bonyhád határán) birtokot és Izmény birtok felét, valamint az emellett fekvő Töttös (ma Csikóstöttös) birtokot, minden haszonvételükkel, köztük malmokkal és malomhelyekkel együtt elzálogosította Mányoki Baas fia Lóránd fia Péternek és Keresztúri Besenyő Pálnak.315 A felsorolt birtokok közül más forrásból csak Mányok malma ismert. 1507-ben Morga, Hant, Kakucs birtokok, továbbá bonyhádi, fülöpszerdahelyi és szentdemeteri részbirtokok adományozása kapcsán említik a tartozékok között a malmokat és malomhelyeket.316 Bonyhád és Fülöpszerdahely malmait ismerjük egyéb forrásból is. 1516-ban Hédervári Ferenc familiárisának, Vasas Bálintnak adományozta Meggyesireg birtok felét, valamint Bak birtokon egy puszta nemesi telkét és egy régi tóhelyet, minden tartozékukkal, köztük malmokkal és malomhelyekkel.317 Malmot egyik birtokon sem ismerünk más forrásból. RÉGÉSZETI ADATOK VÍZIMALMOKRÓL Tolna megyében az utóbbi években szerencsés módon öt középkori vízimalom helyét is érintette régészeti feltárás, vagy került elő helyükről malmokra utaló lelet. Ez a szám kiemelkedőnek mondható, ha arra gondolunk, hogy nemrégiben Vajda Tamás mindössze tucatnyi, vízimalomra utaló középkori régészeti adatot tudott közreadni országos áttekintésében,318 s közöttük csak egyetlen Tolna megyei szerepel. 83. Bátaszék-Malomréti-dűlőben az M6 jelű autópálya feltárása során az Ásatárs Kft. munkatársai 2006-2007-ben rábukkantak a Lajvér-patak egy korábbi, szabályozás előtti mederszakaszára és egy függőleges cölöpökre épített vízimalom helyére, amelynek gerendái és deszkái pusztulásakor a mederbe zuhantak. A malomtól délre előkerült cölöpsor a parttal való összeköttetést biztosíthatta, a malomtól nyugatra pedig egy kisebb cölöpökkel a parthoz rögzített, azt védő gerendát figyeltek meg. Az épületet a mederben talált leletek alapján a 17-18. századra keltezték. A közelben mindhárom katonai felmérés malmokat ábrázol,319 Ferenczi László már 2003-ban feltételezte az újkori lajvéri malmok középkori eredetét (ld. Szék adatait). A szerkezet nyolc famintáján Grynaeus András végzett dendrokronológiai vizsgálatot, de a tölgyfák sajnos kevés évgyűrűt tartalmaztak, a szilfákból származó minták abszolút keltezése pedig jelenleg nem lehetséges.320 4. Dombóvár belterületének északi szélén, a Köztársaság utca és a Kiskondai-patak találkozásánál, a patak keleti oldalán 2009-ben Szabó Géza és Boruzs Katalin megelőző feltárás során az ábra311 KÁLDY-NAGY 1962, 584. 312 KÁLDY-NAGY 1962, 582. 313 Vő. SZAKÁLY 1992, 120. 314 VASS 1982,165,167-168. 315 KŐFALVI 2006, 231. sz. Chetnuk olvasattal. 316 DL 89218. 317 MonRust 299. sz. 318 VAJDA 2012a, 60-61. 319 GALLINA-HORNOK-PALUCH-SOMOGYI 2010, 41, 98-100. 320 GRYNAEUS 2008. Köszönöm Gallina Zsoltnak, hogy a vizsgálati eredményt rendelkezésemre bocsátotta. 142