Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

2. kép. Vízimalomkő Pincehely-Görbőről

3. kép. Vízimalomkő töredéke Tolnanémedi-Gyánti-földekről

hámi apátság helyétől délre kb. 1 kilométerre egy a középkortól a 18. századig működő vízimalmot tárt fel. A legkorábbi malomépülethez tartozó „legalább kéthelyiséges, rótt gerendákból készített falakat még a ciszterci kolostor működésének idejében emelték. A malmot a Kiskondai-patak vizével táplálták, a mai tüskei tótól, az egykori ábrahámi apátság alól induló csatornarendszeren keresztül.” A malom az 1540-es években megsérült, de a következő évtizedben újra használatba vették. Az 1610- es évekre új, cölöpalapozású épületet emeltek, a feliszapolódott tavat kikotorták, a csatorna torkolatát áthelyezték, a malomkerékről lezúduló víz által kimosott mélyedéseket az ábrahámi apátság idehurcolt köveivel és tégláival feltöltötték. A felszabadító háború során valószínűleg ismét megsérült a malom, amelyet hamarosan kijavítottak, az ingoványt a kolostor apró omladékával töltötték fel, és a malomcsatorna torkolatát ismét áthelyezték.321

25. Dunaföldvár határában, egy kavicszátonyon a 2011-es alacsony vízállásnak köszönhetően egy 8 méter hosszú, 3 méter széles, korai jellegzetességeket mutató fahajó maradványai kerültek elő, amelyet évgyűrűi alapján 1316 és 1350 közé kelteztek. A dokumentálását irányító Tóth János Attila szerint a rövid és széles roncs formája alapján valószínűleg hajómalom lehetett.322

28. Pincehelyen a Zrínyi utca 78. számú háznál emésztőakna ásása közben kb. 3 méter mélyről a munkagép vízimalom forgókövét hozta a felszínre, amelyet jelenleg Ocsovai László volt polgármester őriz háza udvarán. A kő átmérője 110 cm, vastagsága 9-10 cm, a tengely számára kialakított, enyhén ovális, 13,5-15 cm átmérőjű lyuk mindkét oldalán a kétszárnyú keresztvas (felsővas) számára kialakított két cm mély, trapéz alakú, 15 cm oldalhosszúságú bemélyedés látható, színe rózsaszín, anyaga lyukacsos (2. kép). A kő - átmérője alapján - nem lehet kézi malomkő, utóbbiak a régészeti és a néprajzi anyagban is általában 35-45 cm átmérőjűek,323 míg a különféle recens malomkövek átmérői funkcióiktól függően 40-155 cm között váltakoznak.324 A malomkő a török kortól többször em321 SZABÓ 2010a, 63-65; SZABÓ 2010b, 190-191.

322 TÓTH 201 la; TÓTH 201 lb. A szerző tévesen vonatkoztatta Dunaföldvárra azt az 1327-es oklevelet, amely a Baranya megyei Földváron említ hatalmaskodás során szabadjára engedett hajómalmokat (ALMÁSI 1997, 249. sz.). Az oklevél kétségtelenül a baranyai Földvárra (más néven Ipolthlaka) vonatkozik (vö. pl. Zichy VII/2. 116).

323 SELMECZI KOVÁCS 1993, 107. Más vélemény szerint 45-55 cm-es átmérő fölött szükséges áttétel alkalmazása: OZSVÁTH 2003,10.

324 POZDORAY 1902, 54.

143