Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
malmot írtak össze.290 Az EKF a templomromtól délnyugatra, Nagymányok felé jelöl két malmot, valószínűleg a keletivel azonosíthatjuk.291 A Pesty-féle helynévgyűjtésben Szentmária „klastromának” helyén akkoriban egy malom állt;292 utóbbiról kaphatta a ma is használt Malom-dűlő nevet.293 77. Széken (ma Bátaszék) a cikádori ciszterci apátság javainak jegyzékében 1476-ban olvashatunk egy újonnan épített kétkerekű malomról.2941506-ban Niczki László tiltotta a budai Szűz Mária-káptalant attól, hogy Szék birtok határai között a Sárvízen (Sarwyze) malmot építsen, mert az az ő laki malmának kárára lett volna.295 Az EKF nem jelöli. Sümegi József szerint a Bátaszék déli szélén ma is álló, a Malom utcának is nevet adó malomépület296 helyén - elhelyezkedését figyelembe véve - középkori előzményt kell feltételezni.297 Ferenczi László a középkori malom helyét a várostól nyugatra folyó, a 19. század elejéig régi térképeken még jelölt vízfolyáson át vezető híd közelébe határozta meg.298 78. Széplakon 1498-ban birtokosa, a budafelhévízi prépostság elfoglalta Péter polgár {cívis) malmát, amely a Széplak és Berekal között húzódó folyón a széplaki plébános és egy másik széplaki polgár malma között feküdt, a polgár azonban tulajdonjoga igazolására bemutatta a prépostság korábbi gubernátorának oklevelét. A prépost erre elismerte a polgár tulajdonjogát, azzal, hogy ő és utódai egy aranyforintot fizetnek a prépostságnak, a malmot el nem adhatják és a malom halála után visz- szaszáll a prépostságra.2991546-ban négy, 1552-ben hét, 1570-ben öt, 1579-ben pedig hat malmot írtak össze.300 Az EKF nem jelöli. 79. Sziget prédiumon 1493-ban, amikor Bikádi Nemes Albert eladta itteni részét Hédervári Miklós özvegyének, malmokat és malomhelyeket (molendinis et locis molendinorum) is említenek.301 Helye ismeretlen, a történeti földrajzi munkák nem ismerik. 80. Tamásiban 1482-ben néhai Hédervári Imre malomrészeiről emlékeznek meg.302 1565-ben és 1570-ben egy kétkerekű malom volt török kézben.303 1669-ben egy „Koppány vízen való malom" adózik az Esterházyaknak.304 Egy 1679-es összeírásban ugyanezen szavakkal szerepel a malom, amely ekkor török kézben volt.305 1730-ban a helybeliek azt kérték az Esterházyaktól, „hogy a vár alatt fekvő vízimalmot újjáépíthessék, mivel az a várossal együtt kétszer égett le a kuruc időkben306 Az EKF nem jelöli. 81. Tevelen 1565-ben egy, 1570-ben viszont már három egykerekű malmot írtak össze, amelyek mindkét alkalommal magyar kézben voltak.307 3081701-ben régi malomépület helyét említik {„cujusdam antiqui molendini aedificy locus”)309' Az EKF a Tevel és Kovácsi közti átkelő mellett nyugatra tüntet fel malmot, a déli oldalon, illetve a falu keleti részétől kissé délkeletre, a patak északi felén.309 82. Tolnán 1549-ben 19 malom 22 kereke után fizettek adót a töröknek.310 1553-ban három kétkerekű és 16 egykerekű malom után fizettek, 1576-ban egy kétkerekű és hét egykerekű malom mű290 DÁVID 2006, 60. 291 EKF Coll. XI. Sect. 30. 292 pesty. 293 EOV 24-414. 294 ÉRSZEGI 1978, 76. Ld. még: SÜMEGI 1997, 385. 295 SZAKÁLY 1998, 187. sz. 296 TMFN 1981, 511: 107/174. 297 SÜMEGI 1997, 157. 29« FERENCZI 2003, 62. Egynek vette a Sümegi József által megadott hellyel. 299 BÉKEFI 1894, 123. 300 DÁVID 2006, 60. 301 Héderváry I. 480. 302 Héderváry I. 434. 303 DÁVID 1982, 289, 307. 304 VASS 1978, 194. 305 HEGEDŰS 1979,49. 306 KOPPÁNY 1992, 253. 142. jegyzet. 307 DÁVID 1982, 288, 306. 308 UC 151:14. 309 EKF Coll. XI. Sect. 29. 310 VELICS-KAMMERER 1890, II. 139. 141
