Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
3.3.2. A közéletben aktív, szabadfoglalkozású értelmiségi: Geiger Gyula A szekszárdi Ferenc közkórházért, illetve Tolna vármegye egészségügyi helyzetéért felelősséggel tartozó, valamint amellett képességeit az építészet, illetve a művészetek, terén kifejtő Tormay Károlyhoz képest Geiger Gyulanák ügyvédként több tekintetben kötetlenebb helyzete volt. Foglalkozása önálló praxis révén - nagyobb szabadságot, önállóságot biztosított, úgy egzisztenciális tekintetben, mint az időfelhasználás szempontjából. Ehhez hozzájárult még, hogy ügyvédként több lehetősége és szabadsága adódott a közéleti aktvitásra, a nyílt politikai szerepvállalásra. 9 8 Elmondható, hogy a foglalkozásából fakadó ezen adottságokkal Geiger Gyula bőségesen élt: Szekszárd 1870-1890. közötti közéletének egyik fontos alakja volt, aki ugyan a helyi eliten belül elfoglalt pozíciójából ezen időszak utolsó szakaszára sokat elvesztett, de a kisváros közéletét még ekkor is képes volt felkavarni. Amint leánya, Dienes Valéria a következőkben megfogalmazta: „Én nem azért választottam a nyilvánosság előtt inkább a házassági nevemet, mert restelltem az apámat, hanem mert jobban szerettem magyar szövegeim fölé magyar névvel írni. (...) Sohasem szégyellem az apámat, mindig úgy tekintettem, mint érzelmeink és ellenségeink áldozatát, akik Családjáig, Károly nevü testvéréig az ő tönkretételén dolgoztak. Ellenségeket könnyű, volt szerezni, mert híres volt a megyében tehetségéről, ügyvédi beszédeiről, helyi lapjáról, a < Tolna megyei I<özlöny> állandó vetélytársáról, és meg vagyok győződve, hogy közügyekben a legnagyobb jóhiszeműséggel cselekedett."" Amellett, hogy a fentebbi idézet Dienes Valéria névválasztása kapcsán az asszimiláció folyamatának egy újabb lépcsőfokára is rávilágít, Geiger Gyula tehetségéről is szól. A forrásadottságok jellegzetességéből kifolyólag ügyvédi beszédeire vonatkozóan tudunk a legkevesebb konkrétummal szolgálni. Mindenestre az tény, hogy legengesztelhetetlenebb helyi ellenfelei is elismerték szónoki képességeit. Ennek szemléletes példáját adta, amikor a függetlenségi párt helyi vezetőjével, Boda Vilmos országgyűlési képviselővel közel két évtizedes múltra visszanyúló rossz nexusa 1897-ben nyílt háborúskodásig fajult. Ekkor Boda és társai a polgári olvasókör, tisztviselőkör mellett a kaszinóból is ki akarták záratni. Geiger Gyulának Bodáék ezen törekvésével szemben alkalmazott eljárása, védekezése több tekintetben nem a kisvárosban, többek közt Bodáék által elvárt normák szerint történt. így a kisvárosi ügyvéd kollégák átlagához képest minden bizonnyal csavarosabb, illetve szellemesebb volt védekezése, így általában ügyvédi védekezése is. 10 0 Még Boda Vilmos lapja, a Tolnamegyei Közlöny is elismerte, hogy Geiger védbeszéde, fellebbezése egyaránt „ügyesen összerakott szavak" sokasága, illetve „ugyanazon ügyességgel összerakott szavak halmaza" volt, amihez persze a lap hozzáfűzte: „mely jól hangzik, de meg nem győz". m A Geiger Gyula számára már számos próbatétellel, nehézségekkel tarkított 1890-es évek végéről egy számára sikeresebb időszakra, az időben tíz, tizenöt évet visszamenve elmondható, hogy a helyi nyilvánosságon belüli pozícióját az 1880 végén, illetve 1881 januárjával elinduló Szekszárd Vidéke biztosította. A „haladók" köre által alapított lap első évtizedében helyi mértékkel véve komoly munkatársi gárdára támaszkodhatott. A rokoni szálakon keresztül idetartozó Schöner Imrén, illetve Séner (Székely) Ferencen túl idesorolhatjuk még a város tekintélyes értelmiségi köreiből egy fiatalabb korosztályt is, mint például dr. Beöthy Károly és dr. Braun Bernát ügyvédeket, dr. Gajásy Lajos orvost, Krammer János polgári iskolai igazgatót. A lapalapítók egy haladó irányú orgánum megteremtésére tettek kísérletet. A közjogi ellenzék alapján álló, de pártpolitikai szempontokat ezekben az években még igencsak visszafogottan érvényesítő Tolnamegyei Közlönyhöz (szerkesztője: Boda Vilmos) képest a Szekszárd Vidéke nemcsak abban különbözött, hogy liberálisabb - s ami fontos, a sza9 8 A dualizmus korszakában egyébként is jellemző volt, hogy az ügyvédek úgy országos szinten, mint vármegyei és helyi szinten is jelentősen felülreprezentáltak voltak a politikai életben más foglalkozásokhoz képest. 9 9 Idézi: SZABÓ 2001, 64-65. 10 0 Hogy Geiger Gyula szónoki képessége, stílusa ismert volna Szekszárdon és környékén, azt a Tolnavármegye c. lapnak az 1896. évi választáskor Szekszárdon elmondott programbeszédje kapcsán tett megjegyezése is jelzi:„(...) a nála megszokott szónoki vervevel adta elő politikai hitvallását'.'. Tolnavármegye 1896. október 25. 3. 10 1 Tolnamegyei Közlöny 1897. november 14. 2.; Egyébként Geiger egyrészt alaki kifogásokkal élt a vele szembeni eljárással szemben, másrészt annak személyes jellegére, a mögötte meghúzódó ellenséges elfogultságokra igyekezett rávilágítani. 449
