Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

badelvű párti közönséghez közelebb álló - irányt vitt. De abban is, hogy a lapszerkesztése is fris­sebbnek tűnt. Az érezhetően még a reformkor eszmehirdető újságírásának hatása alatt álló Tolna­megyei Közlönyhöz képest a Szekszárd Vidékére a modernebb témaválasztás és személyesebb hang­vétel volt a jellemző. „Fényes eszű, kiváló tollú ember volt, aki egy időben nagy szerepet játszott Szekszárd társadalmi életében is. Fiatalabb éveiben vezére volt az itteni <haladók> táborának s élén­ken szerkesztett lapja, a <Szekszárd Vidéke> sok ideig kedves olvasmánya volt a vármegye közönsé­gének" - írta Geiger Gyuláról szóló nekrológjában 1918 szeptemberében a Tolnavármegye és a Köz­érdek. Annak a dr. Leopold Kornélnak a lapja, aki pedig 1890 végi lapindításával jelentős mértékben járult hozzá a Szekszárd Vidéke hanyatlásához. A Leopold-féle Tolnavármegye ugyanis szabadelvű párti lapként ellátta a kormánypárti helyi orgánum szerepét, ami egyúttal a Szekszárd Vidéke jelen­tőségének csökkenését, illetve idővel térvesztését eredményezte. 10 2 Mint látható, a Szekszárd Vidéke felívelő szakasza valójában történetének első évtizedére, gya­korlatilag az 1880-as évekre esik. Annyiban feltétlenül, hogy az újságot lapszámról lapszámra készí­tők legszélesebb körét akkor tudta maga mögött, ami a gyakorlati, napi életben is jelentős támogató erőt jelentett magának Geiger Gyulának is. Ügyvédi sikerei és a Szekszárd Vidéke mellett a helyi kép­viselőtestületi, illetve megyebizottsági tagsága további közéleti szerepvállalással járt. 10 3 Ügyvédi mű­ködésénél említett szónoki képességeit azonban nem csupán ügyvédként, illetve az előbb említett ön­kormányzati testületekben hasznosította, hanem országgyűlési képviselőjelöltként is. Az 1890-es években ugyanis több képviselő-választáson fellépett jelöltként, amelyek közül csak az első megmé­rettetése, az 1892. évi választás nem végződött csúfos vereséggel. Sőt a függetlenségi párti Boda Vil­mos ellenében 1426-714 arányban elvesztett választás kapcsán elmondhatjuk, hogy az a szabadelvű párt harminc éves történetének egyik legjobb szekszárdi választókerületi eredménye volt. 3.4. A társadalmi integrálódás buktatói, avagy a perifériára szorulás, illetve kiközösítés Tormay Károly és Geiger Gyula közti majd két nemzedéki különbség ellenére, életpályájuk mene­tében további párhuzamosság, miszerint a sikeresnek tűnő társadalmi integrálódást idővel törés sza­kítja meg, a személyes mobilitási pályát buktatók szegélyezik. Kiélezett konfliktushelyzetek, döntés­és választáskényszerek hozzák napvilágra úgy Tormay, mint Geiger integrálódásának ellentmondá­sosságát, megkérdőjelezve ezen beilleszkedés mélyebb dimenziókban történő, illetve egyöntetű ér­vényesülését. Hasonlóság, hogy mindennek egyaránt státusz-, illetve pozícióvesztés Tormay Károly, és Geiger Gyula „jutalma". Előbbi Pest város tiszti főorvosi tisztségéről kénytelen távozni 1860-ban, majd 1867-ben, az utóbbit pedig az ügyvédi kamarából törlik, illetve tagadják ki a szekszárdi elit kö­reiből a századvégen. Különbség ugyanakkor, hogy míg Geiger esetében a befogadó közeg norma­és szabályrendszereivel való egyre gyakoribb ütközések, illetve azok ignorálása vezet a perifériára sod­ródásához, addig Tormay Károly esetében politikai pártállása, azaz a neoabszolutizmus alatti ma­gas hivatalviselése eredményezi ugyanezt. Tormay Cécile nagyapja, illetve Dienes Valéria édesapja nagyon sok tekintetben párhuzamossá­got mutató életútjában talán először élesen itt megmutatkozó differencia persze betudható annak is, hogy míg Tormay Károly magas közhivatalnoki életpályát futott be, Geiger Gyula az értelmiségi élet­hivatás szabadabb kötelekét választva, szabadfoglalkozású értelmiségi pályára, az ügyvédire lépett, így értelemszerűen, amíg Tormay Károly pályájára a politikai szempontok, illetve a politikai beren­dezkedés változása döntő befolyást gyakorol(hatot)t - s így 1860-as évekbeli menesztését az sem aka­dályozta meg, hogy a szabadságharc nagyobbik részében fontos szerepet játszott a magyar honvéd­ség melletti egészségügy megszervezésében -, addig Geiger közvetlen élethelyzetére azok kevésbé 10 2 Részletesebben: CSEKŐ 2010, 547-548. 10 3 A vármegye törvényhatósági bizottságának, illetve Szekszárd képviselőtestületének is virilistaként, azaz fizetett adója, végeredményben vagyoni, jövedelmi helyzete alapján volt tagja. 450

Next

/
Oldalképek
Tartalom