Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről
HÁZAK A településrészlet leglátványosabb elemeként a három, különböző mértékben megmaradt cölöpszerkezetes házat említhetjük (2. tábla). Az épületek a lelőhely északi szögletében (123. és 156. számú) és a déli szélén (370. számú) helyezkedtek el. A 123. és 156. objektum egymástól mindössze 15 m, a 156. és 370. objektum pedig 50 m távolságra feküdt. Mindhárom ház területét a későbbi korok objektumai bolygatták. A két szélső épületet (123., 370.) jóval nagyobb mértékben (ezek esetében középső neolit objektumok is „metszik" az épületeket), 7 mint a 156. számút. Ennek köszönhetően az épületek szerkezetére vonatkozó információink is az utóbbi objektumot illetően a teljesebbek. Ugyanakkor a házak hasonlósága alapján az utóbbira vonatkozó megállapításaink részben a másik kettőre is kiterjeszthetőek. 57. ÉPÜLET A cölöpszerkezetes építményből összesen 8 darab, 5 m sugarú körben elhelyezkedő cölöphely maradt meg. Átmérőjük 35-80, mélységük 35-120 cm között változott. Környezetükben több neolit és más korú objektum is található, a bolygatottság mértéke azonban nem annyira erőteljes, hogy ne lehetett volna további cölöphelyeket megfigyelni. így kérdéses az építmény jellege is. 123. ÉPÜLET A kissé trapéz alakú ház hosszanti tengelyének tájolása északnyugat-délkelet irányú (306°). A szerkezetből megmaradt 25 cölöphely elhelyezkedése alapján az épület 14 m hosszú, délkeleti oldalán 7 m, északnyugati oldalán 8 m széles volt. A cölöphelyek átmérője 35-90 cm, mélysége 9-90 cm között változott. Az észak-északnyugati, ill. a dél-délkeleti sarok maradt épségben. Belső osztófalakra utaló cölöphelyek több helyen is találhatóak: a délkeleti oldaltól 1,5-2, ill. 5 m-re, az északnyugati oldaltól 2, ill. 5 m-re - ezek azonban nem mutattak, nem mutathatnak szabályos sorokat, mivel az épület középső részét nagymértékben megbolygatták a fiatalabb beásások. Ugyanakkor az épület északkeleti, hosszanti oldalán, a keleti sarokhoz közel 3 m széles bolygatatlan sávban szintén nincsenek cölöphelyek. Itt bejáratot tételezhetünk fel. A ház délkeleti részén kb. 10 m 2-es üres területből következtethetünk arra, hogy a lelőhelyen előkerült másik két házhoz részben hasonló típusú az épület. Északnyugati harmadában azonban a klasszikus hosszúházakhoz hasonlóan sűrűn helyezkednek el a cölöphelyek. Egyértelműen azonban nem fogalmazhatunk, mivel a terület 2/3-a bolygatott. 156. ÉPÜLET A téglalap alakú, délkeleti oldalán kissé lekerekített sarkú ház hosszanti tengelye nyugat-északnyugat - kelet-délkelet tájolású (304°). Hossza 19 m, szélessége 8 m. Az objektum a legjobb állapotban megmaradt épület a lelőhelyen - 45 cölöphely tartozik hozzá, melyek átmérője 38-105 cm, mélysége 20-70 cm között változott. Néhány metszetben a cölöpök nyoma is látható volt (S 224-226, 228,229, 231, 233), 20-30 cm vastag, alul kihegyezett, kör átmetszető gerendák alkották a ház szerkezetét. Területét 8 fiatalabb objektum bolygatta, ezek azonban csak két helyen (az északi oldal északkeleti részén, ill. az északnyugati oldal középső részén) pusztították el a külső falakat, melyeket sűrűn (1-1,5 m-enként) kialakított cölöphelyek alkottak. Az épületben két belső osztófal található, melyek épen 7 Az egyes házak esetében a bolygatottsága mértéke a következő: 123. obj. - 41% (teljes terület/bolygatott: 105/43 m 2>; 156. obj. 20% (152/30 m 2 ); 370. obj. 26% (144/37 m 2 ). Tényleges stratigráfiai megfigyelést a neolit gödrök és a házak cölöphelyei között egy esetben sikerült megfigyelni: a 156. obj. cölöphelyei vágták a 117/125. számú árkot. Az ebből előkerült leletanyag mennyiségese és minősége nyújt lehetőséget arra, hogy az alapján egyértelmű megállapításokat tehessünk az időrendet illetően. 8
