Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn
gyöngycsüngős fülbevalók használatát a 8. század végéig datálja, az ovális karikájú üveggyöngycsüngős fülbevalók pedig a 8. század 2. felében voltak használatban Tiszafüreden. 7 1 Va rkocsszorítók A temető két férfisírjából került elő varkocsszorító. A 34. sír aranyveretes ezüst példánya (25. és 45. tábla) és a 43. sír öntött bronz darabjai (28. és 45. tábla). A varkocsszorítók összegyűjtését és elemzését Andrási Júlia végezte el, munkájában hat fő típust különítette el, melyek közül a szekszárdi 34. sír példánya a II. típus A csoportjába tartozik (préselt henger alakú). 7 2 Andrási Júlia is megfigyelte néhány esetben, hogy a hengeres darabok egy részében megmaradt a merevítésre szolgáló fabetét is, ahogy a 34. sír darabja esetében is. 7 3 Olyan párhuzam, ami anyagában megegyezne - ezüst alap arany rátétdísszel - nincs a felgyújtott darabok között. Más anyag-összeállítású párhuzamai, melyek szintén préselt technikával készültek, két végükön és közepükön viselnek rátétdíszítést a következők. A két legjobb párhuzam a Kiskőrös-Pohibuj-Mackó dűlői 23. és 34. sírból került elő, ezek szintén ezüstből készültek, de díszítésük ezüstből, illetve bronzból van; továbbá hasonló darabok még Abony 11., Alattyán 702., Cunovo (Csúny) 62., Hernádpuszta 1. és Zsély 98. sírjában voltak. Figyelemre méltó adat a tárgyalt varkocsszorító szempontjából, hogy Andrási Júlia megfigyelései alapján az általa öszszegyűjtött henger és félhenger, hasáb és félhasáb alakú varkocsszorítók között (tehát a téglalap alakúakat nem számítva) csak kettő olyan volt, amely nemcsak aranyozással díszített, hanem arany rátéttel van ellátva. Ezek pedig a Dunaújváros-Öreghegy 7. sírjában és az iváncsai sírban voltak. A két említett sírban eltemetett harcos a tótipusztai fejedelem fegyveres kíséretéhez tartozhatott. 7 4 A dunaújvárosi darab ráadásul formailag nagyon hasonlít a szekszárdi 34. sír varkocsszorítójához, de az alapja bronzból öntött, míg a szekszárdié ezüstből préselt. Bár a jelen esetben a varkocsszorító már öntött övgarnitúrával együtt került elő, 7 5 így a tótipusztai körhöz tartozását nem feltételezhetjük, az említett díszítéssel való előfordulásának ritkasága miatt mindenképpen figyelemre méltó. A 43. sír varkocsszorító párja a IV. típus B csoportjába tartozik (öntött, félhenger alakú) hasonlóságot mutató párhuzamai, melyek szintén barázdált díszítésűek: Bóly 61., Győr-Téglavető dűlő 778., Mosonszentjános 27., és Szeged-Csengele, Feketehalom 30. sírjából kerültek elő. Pontos párhuzam, mely ónozott lenne, nincs köztük. Az avar kori varkocsszorítók előfordulásai legfőképp a Duna jobb partja mentén, a Duna-Tisza közén, a Tisza mindkét, de főleg jobb partja mentén és a Felső-Duna vidéken jellemzőek. Ez a terület megegyezik a Tótipuszta-Igar-Dunapenetele kör főbb szállásterületével. 7 6 Ebbe a területbe beleillik a vizsgált lelőhely is. 7 7 Andrási Júlia szerint a varkocsszorítók kronológiáját tekintve biztonsággal annyi állapítható meg, hogy a 7. század utolsó harmadától a 8. század végéig használhatták őket. 7 8 A Dabason előkerült varkocsszorító kapcsán azonban felmerül, hogy első megjelenésük már a kora avar korszakban is lehetséges. 7 9 Viseletükre csak közvetett adatok utalnak. írásos forrás az avarok hajviseletéről csak a kora avar kori népességre vonatkozóan van — Iohannes Ephesinus, Agathias, Theophanés — és ez is csak az összefonott varkocs meglétét bizonyítja, valamint hogy pántlikával rögzítették azokat. 8 0 Ezen kívül 7 1 GARAM 1995, 276, 280. 7 2 A fő típusok: téglalap, henger, félhenger, hasáb, félhasáb és háztető alakú (ANDRÁSI 2000, 111-112). 7 3 ANDRÁSI 2000, 112. 7 4 ANDRÁSI 2000, 114; BÓNA 1970, 244. 7 5 Az aranydíszítés kopott, az ezüst alap pedig horpadt, tehát régóta használatban lehetett sírba kerülésekor. 7 6 ANDRÁSI 2000, 111. 7 7 Továbbá a gerjeni és Szekszárd-bogyiszlói úti lelőhely varkocsszorítója is, amely még nem szerepel a gyűjtésben (GERE 1991, 222; ROSNER 1999,99). így a gyűjtés idején még varkocsszorítók szempontjából „fehér foltnak" számító Tolna megye is felkerülhet a térképre. 7 8 ANDRÁSI 2000, 118. 7 9 SIMON - SZÉKELY 1991, 189. 8 0 SZÁDECZKY-KARDOSS 1992,17-18. 80
