Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

távoli párhuzamként hozza Andrási Júlia a „Kamennaya babák"-at. Ezeken a kőszobrokon három fonatban lógó hajviseletet ábrázolnak. A varkocsszorítókkal foglalkozó kutatás során több lehetőség is felmerült viseletük szempontjából. A haj tövénél hordták-e vagy a hajfonat végén, elég erősek voltak-e ahhoz, hogy összefogják a varkocsot vagy csak beletűzték az összefogott hajba, mint díszt. Andrási Júlia az összegyűjtött varkocsszorítók sírbeli helyét is vizsgálta ahol tehette, így azt figyelte meg, hogy az esetek nagy többségében a két varkocsszorító egymás mellett, a váll vagy a kulcscsont tájékán, vagy a koponya és a sírfal között kerülnek elő, a koponya két oldalán ritkábban, a koponya alatt pedig csak néhányszor. így arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg nem a varkocsok tövét, hanem a végét díszíthették velük úgy, hogy a pántlikával vagy valami hasonlóval összekötött varkocs végébe belefűzték vagy fonták ezeket a díszeket.

8

1 A szekszárdi 43. sírban a két varkocsszorító a bal felkar alsó részénél feküdt, s mindkettő az aljával felfelé nézett, s bár a sír bolygatott volt, a felkar területe érintetlennek tűnik. Ezzel szemben a 34. sírban a koponya helyén volt az egy darab varkocsszorító, de egy aranyszalag utal a párjának korábbi, rablás előtti meglétére. Andrási Júlia szerint a varkocsszorítók összefüggésbe hozhatók a közép avar kori változásokkal, hirtelen megjelenésük egy új népcsoport beköltözésével köthető össze.

8

2 Rácz Zsófia ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy mivel a varkocsszorítók keleti, illetve délkeleti párhuzamai nem kerültek elő, inkább azt lehet valószínűsíteni, hogy a tárgytípus használata helyben, a Kárpát-medencében szélesedett ki és vált jellegzetessé.

8

3 Gyakran fegyveres férfiak viselik a varkocsszorítókat, és általában gazdagabb, övgarnitúrát tartalmazó sírokban fordulnak elő, ez utóbbi jellemzőnek a szekszárdi sírok is megfelelnek. A varkocsszorítót viselők a fejedelem alatt álló, de vagyonos fegyveres réteg lehetett, amely a fejedelem katonai kísértét képezhette. így a varkocsszorítók viselete összeköthető lenne a társadalmi változásokkal, egy új elitréteg kialakulásával, illetve kíséretükkel. Tehát mintegy rangjelző szerepük lehetett.

8

4 Gyöngyök Gyöngyök tizenkét sírból kerültek elő, tíz női — ez a női sírok egyharmada — és kettő gyermeksírból (51. tábla). Elhelyezkedésükből arra lehet következtetni, hogy leginkább nyakba fűzve hordhatták őket. Hét sírban volt dinnyemag alakú gyöngy (1., 4., 29., 31., 48., 52., 58. sír), ezek között megtalálhatóak a kisebb átlátszó és sötét színűek és a nagyobb sötét színű darabok is. Két esetben csak egy darab dinnyemag alakú gyöngy volt az adott sírban, mindkét darab a nagyméretű, sötét színű, késői darabok közé tartozik. Néhány darabon megfigyelhető a furatban a fűzőhenger. Köles gyöngy négy sírból került elő (29., 44., 46., 48.), ezek közül két esetben dinnyemag alakú gyöngyökkel együtt alkottak füzért (29., 48. sír). Két sírból került elő hordó alakú ólomgyöngy (1., 31. sír). A hasáb alakúakat egy hatszögletű hasáb (31. sír) és egy négyszögletű hasáb alakú gyöngy (59. sír) képviseli. A négyszögletű hasábbal egy sírból került még elő egy kocka alakú, egy piros hurokfolyatott díszű fekete gyöngy, valamint egy gyűrű alakú. További gyűrű alakú gyöngy (2 darab) került még elő a 72. sírból. Egy sírból került elő együtt egy hengeres, egy bikónikus és egy hordó alakú gyöngy, illetve még egy köles gyöngy bronzdróttal a furatában (57. sír). Ilyen bronzdrótos gyöngy volt még a 44. és a 46. sírban. Ezeket a darabokat tehát valamilyen fémszálon viselhették. Ezeken kívül egy darab nagyméretű zöld üveggyöngy volt az 58. sírban, melyet három helyen spirál alakban fehér színű berakás díszít, a minta középpontjában pedig sárga „szem" ül. Az 59. sírban az állkapocs bal oldalán — a gyöngyökkel együtt, összekorrodált vasláncszemek is előkerültek, talán ezzel kapcsolhatták össze a nyakláncot. A gyöngyökről összességében megállapítható, hogy azok beleillenek a közép avar és a késői avar korszak elejének gyöngyviselési szokásába. Megtalálhatóak a 7. század végén megjelenő kisebb és általában átlátszó dinnyemag alakú gyöngyök, belsejükben gyakran bronz fűzőhengerrel, 8

1 ANDRÁSI 2000,119. 8

2 ANDRÁSI 2000, 121. 8

3 RÁCZ 1999, 363. 8

4 ANDRÁSI 2000,121,122. 81