Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről
FÜZESI ANDRÁS Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről A Vörösmalom-patak Tolna megye északi részén szeli át a pleisztocén időszakban képződött dombságot. A löszbe mélyen bevágódott északnyugat-délkeleti irányú vízfolyás Paksnál ömlik a Dunába. Számos hasonló méretű és irányú patak szabdalja a pliocén-pleisztocén szerkezeti mozgások révén tagolódott Dél-Mezőföld területét 1 - ezek völgyeiben a teraszos kiképzés ideális térszínt biztosított a különböző időszakokban az emberi megtelepedésre. 2 Rosti-puszta lelőhelyének közvetlen környezete is átlagos megtelepedési helyszínnek ( Siedlungsareal) tekinthető. A lelőhelytől közvetlenül északnyugatra a Vörösmalom-patak völgyének két ága egyesül, e ponttól délkeletre egy szélesebb, alacsony teraszt alakított ki a vízfolyás. A 110 m széles, 150 m hosszú, a patak szintjétől 3-5 m-re kiemelkedő terasztól délre egy magasabb dombhát húzódik, melytől egykor egy mára már feltöltődött patakmeder választotta el. 3 A terasz és a dombhát szintkülönbsége több mint 10 m - a terepbejárással azonosított régészeti lelőhely 4 mind a teraszra, mind a dombhát hosszan elnyúló nyugati oldalára és tetejére kiterjed. A neolitikus település az alacsony teraszon, a vízhez közel létesült, így a környező dombok részben szélvédett helyet biztosítottak itt (1. tábla). A TELEPÜLÉS OBJEKTUMAI A lelőhely feltárását az ELTE-BTK Régészettudományi Intézetének munkatársai végezték Váczi Gábor vezetésével. 5 2008. áprilisa és októbere között több, mint 41 000 m 2 nagyságú felületen a középső neolitikum, későrézkor, kora-, középső- és későbronzkor, vaskor és római kor időszakára keltezhető 1149 jelenséget dokumentáltak. Ebből 282 régészeti jelenség köthető a 6800 m 2-en elterülő középső neolitikus településhez. 3 cölöpszerkezetes ház oszlophelyei, különböző méretű, alakú és funkciójú gödrök, 6 valamint 3 településen belüli temetkezés került napvilágra. 1 LÓKI 2002, 321. 2 Vö. KALICZ 1991, Abb. 2. 3 Az egykori patakmeder a feltárás során került elő. A 25-30 m széles sávban, ahol a pleisztocén felszínen a vízfolyás alakított ki magának mélyedést, a feltöltődést követően létesítettek római kori objektumokat, elsősorban kutakat. Nem ismeretes kérdés, hogy a neolitikum idején folyt-e állandó jelleggel víz a mederben, vagy csak az esővíz levezetését biztosította. 4 A terepbejárással azonosított lelőhely mérete: észak-dél irányban 870 m, kelet-nyugati irányban 370 m széles. 5 Itt szeretném megköszönni az ásatást vezető régészeknek, Váczi Gábornak és Bartus Dávidnak, hogy lehetővé tették a neolit leletanyag feldolgozását. 6 A gödrök méret, alak és funkció szerinti csoportosításához a Robert Gläser által - a DVK lelőhelyek vizsgálata során - felállított kritériumokat vettem alapul (GLÄSER 1993, 80-83.). Négy csoportra osztotta a gödröket a szélesség - hosszúság aránya (SZ:H), az objektumok profilja és aljuk kiképzésének módja szerint. 1. - tárológödrök ( Kesselgrube; SZ:H=0,7-1, négyzetes vagy méhkasos profil, enyhén ívelt alj); 2. - Langgrube ( Längsgrube; SZ:H=0,3-0,4; szűkülő, lépcsőzetes profil, enyhén ívelt vagy szabálytalan alj); 3. - hosszúkás gödörkomplexumok ( Grubenkomplex; SZ:H<0,25, szabálytalan forma, szabálytalan alj); 4. - kerekded gödörkomplexumok (Grubenkonglomerat-, SZ:H>0,6, agyagnyerő gödrök, szabálytalan alj). 7
