Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
sadalmi réteget a műveltség bizonyos fokú megléte mellett a származás fontossága, illetve a korszakra átszűrendő rendi tradíciók, valamint a magyar államiság eszméje és vonzása gyúrt egybe, s sok tekintetben egy közösnek vallott érték- és normarendszer tartott össze. Ezen, alapvetően érték- és státusőrző normarendszerrel, s a mögötte meghúzódó mentalitással került idővel összeütközésbe a társadalmi mobilitási pályáján az 1870-es években részben ebbe a közegbe, részben még annak előzményébe beérkező, asszimilációra teljesen nyitott Geiger Gyula. A mezővárosi német iparos-polgár környezetből kiváló Geiger társadalmi integrálódásában a befogadó közeg értékrendszeréhez, mentalitásához, s elvárásaihoz való igazodás jelentett problémát. Azaz másképpen fogalmazva, a személyesebb lét, illetve a befogadó közeg norma- és szabályrendszereivel való egyre gyakoribb ütközések voltak Geiger életének azon szférái, ahol beilleszkedésének fogyatékosságai egyre inkább előkerültek. 12 4 Melyek is voltak ezek? Bár Geiger Gyula felívelő közéleti pályájának megtorpanása első látásra az 1892. évi képviselőválasztás elvesztéshez köthető, nem feledkezhetünk meg egy azt megelőző fontos momentumról, amely már súlyvesztését, befolyásának csökkenését jelezte előre. 1890 végén ugyanis megjelent dr. Leopold Kornél szerkesztésében az új szabadelvű, ráadásul nyíltan kormánypárti helyi lap, a Tolnavármegye. 12 5 Kockázatvállaló vállalkozói mentalitás a helyi sajtópiacon: Mindaz, hogy az addigi két lap, a Szekszárd Vidéke, illetve a Tolnamegyei Közlöny amúgy is feszült, személyi ellentétektől övezett rivalizálásába egy új lap szállt be, önmagában is kihívást jelentett. Főként úgy, hogy a jól menedzselt és igen korszerűen szerkesztett Tolnavármegye 1890. évi indulásával egy életerős - s a potenciális olvasóközönség tekintetében inkább Geiger lapjára, mint Boda függetlenségi irányultságú Tolna megyei Közlönyére 12 6 veszélyes - konkurencia jelent meg. Mindez azonban Geigert nem sajtóháborúskodásra, hanem újabb erőfeszítésekre, mi több kockázatos előremenekülésre ösztönözte, amelyben viszont a személyes lelkialkat mellett a - talán az otthonról hozott - merkantil, vállalkozói mentalitást is felismerhetjük. A Tolnavármegye megjelenésének első következményeként, az új lap nyomdai munkálatait elvállaló Ujfalussy-nyomdából a megyeszékhelytől harminc km-re eső Paksra, az ottani Rosenbaum-féle nyomdába viszi át a Szekszárd Vidéke nyomtatását. Ezzel egy időben Pakson Geiger egy helyi szerkesztőséget is létrehoz, amely szándéka szerint nem csak a helyi és a környékbeli hírekkel látja el a Szekszárd Vidékét, hanem egy helyi mutációt, a Paks és Vidéke c. újságot is előállítja. 12 7 Mindenesetre feltétlenül más reakció ez az újonnan kialakult helyzetre, mint a Boda szerkesztette függetlenségi Tolnamegyei Közlönyé, mely gyakorlatilag ugyanazt a támadást ismétli meg az új hírlappal szemben, mint tíz évvel korábban Geiger lapja ellen, melynek vezérfonala a következő: az új lap indítása, a szűk piac miatt, a többi lapot - de az újonnan indulót is - tönkre fogja tenni. A korabeli honorácior pártok - íratlan - szabályrendszerét áthágó szokatlan kezdeményezőkészség: A befogadó közeg normarendszerének megsértéséről tett tanúbizonyságot Geiger az 1892. januári képviselő-választás alkalmával is. így mindenekelőtt azelőtt választatta képviselőjelöltté a kölesdi választókerületben magát 1891. december 27-én, mielőtt a szabadelvű párt vármegyei végrehajtó bizottsága a jelöltek személyéről tárgyalt volna. Erre végül bő egy héttel később, 1892. január 4-én került sor, amikor Büsbach Péter ügyvédet nevezték meg a kölesdi kerület jelöltjeként, aki 1881-1892 közt, az egyik fővárosi választókerületből már tagja volt országgyűlésnek. 12 8 Bár a párt megyei szabályzatára hivatkozva Geiger vitatta ezt a döntést, végül visszalépett, s elfogadta a szekszárdi kerület jelöltségét. Elsőként szülővárosában, Tolnán kiáltották ki a „községháza udvarán óriási közönséf' 12 4 A következőkben Geiger Gyulának az őt befogadó közeggel való összeütközéseiről írtak bővebben kifejtésre kerültek: CSEKŐ 2011; Külön lábjegyzetben csak az ettől eltérő információk hivatkozását tüntetem fel. 12 5 dr. Leopold Kornél a tehetős szekszárdi zsidó Leopold famíliának volt a tagja. A Tolnavármegye szerkesztőjeként a század első éveitől a megyei szabadelvű párt jegyzői tisztségét is betöltötte. Közéleti szerepvállalásáról, felfogásáról ld. CSEKŐ 2007, 475-476. 12 6 A Tolnamegyei Közlöny indulásáról, első éveiről ld. TÖTTŐS 2006. 12 7 ld. részletesebben: CSEKŐ 2010, 547-550. 12 8 Szekszárd Vidéke 1892. január 7. 2., Tolnavármegye 1892. január 10. 1-3. 454
