Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

orvosa, illetve a Rókus kórház igazgatója volt, amikor Tormayhoz hasonlóan a katonai egészségügy megszervezése céljából a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályára került. Ők ketten voltak az osztályt vezető Stáhly Ignác fő támaszai. Az 1848 legvégén lemondó Stáhly helyére a következő év januárjában Flór került, aki 1849 júniusának végéig töltötte be ezt a posztot. A szabadságharc leverése után Flór Ferencet állásvesztésre ítélték, igazgató-főorvosi, illetve tiszti főorvosi állásából is elmozdították. Mindemellett másfél évi internálást is el kellett szenvednie, s tizenegy éven keresztül, 1861-ig még magánpraxist se vállalt, helyette gazdálkodott.

11

2 Flórt a Rókus Kórházban 1850-től jó tíz évig Brunner Ferenc, Pest város tiszti főorvosi tisztségében pedig Tormay Károly követte.

11

3 Pedig egyes adataink szerint Tormayt is hadbíróság elé állították, bár nem ítélték el,

11

4 míg más forrásunk arról számol be, hogy sokakban csodálkozást váltott ki, hogy már 1850-ben a budai Helytartóság egészségügyi tanácsosa lett.

11

5 Itt egy pillanatra meg kell állnunk, hiszen abban, hogy Tormayt a hadbíróság előtt felmentették, illetve nem sokkal később a Helytartóság tanácsosa lett, Augusz Antalhoz kötődő - korábbi fejezetekben tárgyalt - szoros, bensőséges baráti kapcsolata is szerepet játszhatott, aki ebben az időben Tolna, Baranya és Somogy megyék kerületi főispánja, 1852től pedig a Helytartóság alelnöke volt. Tormay helytartósági tanácsosi kinevezésére visszatérve, Szállási Árpád adatai szerint ez utóbbira 1850. augusztus 20-án került sor, s rá egy hónapra Tormay Károlyt Pest város főorvosának is kinevezték.

11

6 Utóbbi kinevezésével gyakorlatilag Tormay Cécile anyai felmenőinek, Spiegel Józsefnek és Kardetter Tamásnak a közegébe, a városi német polgárság által dominált társadalmi környezetbe került. A főorvosi pozíció mellett presztízsét tovább emelte, hogy az újjászerveződő Orvosegyesület 1850-ben alelnökévé választotta.

1

1 Tormaynak azonban a Pest város közegészségügyének élén az elkövetkező tíz évben kifejtetett, nagyhatású munkásságát beárnyékolja, hogy mindarra a neoabszolutizmus keretei közt került sor.

11

8 Emiatt a Bach-rendszer bukásával, az alkotmányos időszak beköszöntésével 1860-ban nem kerülhette el a politikai retorziót, állásvesztésre ítélik. Tormay helyére az 1861. évi városi tisztújításkor Flór Ferencet választják meg, aki azt megelőzően Rókus Kórház igazgató-főorvosi posztjára is visszatérhetett.

11

9 Flór azonban csak tíz hónapot tölthetett el tisztségeiben, ugyanis a politikai helyzet változásával, azaz az átmenetinek bizonyuló alkotmányos időszakot felváltó provizórium időszakában újra Tormay lett Pest főorvosa, illetve ugyanekkortól (1861. november 28.) immár a Rókus Kórház igazgatója is.

12

0 Mindezek után szinte „természetes", hogy Pest város főorvosának tisztében a kiegyezést követően - Tormay ekkor lemond állásáról - újfent Flór Ferenc váltotta.

12

1 Flór a kiegyezést követően egyúttal a Rókus Kórház igazgatói állásába is visszatérhetett, amelyet ekkor már nem Tormay, hanem 1865 óta Hoffmann Károly töltött be.

12

2 Tormay Károly tevékenységét, működését tanulmányozva látható, hogy 1849-1850 törésnek tű11

2 Minderről: ZÉTÉNY 1948, 38-79., HOLLÁN 1967, 58-60. Hollán Henrik: Adatok és szemelvények a Szent Rókus Közkórház és fiókjai alapításának és fejlődésének történetéből. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 58-60. 11

3 HOLLÁN 1967, 58-60. 11

4 TAMÁSKA 1984, 118. Tamáska Péter: Tormay Károly jelentése Pest közegészségügyének 1852. évi helyzetéről. In: Orvostörténeti Közlemények 1984. (105-106. szám) 118. 11

5 KAPRONCZAY 2000, 333. 11

6 Adatai szerint egészségügyi tanácsosi kinevezése előtt hivatalos megbízatással Tormay Bécsben jár „az orvosi ügyek Magyarországban; rendezése végett". SZÁLLÁSI 1974, 1418. 11

7 TAMÁSKA 1984,118. 11

8 Fontos kiemelni, hogy Tormay 1850-1860, illetve 1861-1867 közti időszakra eső pesti főorvosi időszaka egybeesett a nagyvárossá fejlődő Pest első komolyabb infrastrukturális fejlesztéseivel. Nevéhez számos nagy horderejű, a közegészségügy helyzetére (pl. a hatósági orvosi rendszer, valamint a pesti kórházi ellátás kidolgozása), illetve a köztisztaság javítására (pl. a városi szemét elszállításának, a takarításnak, valamint a vásározás, húsvágás szabályozása) vonatkozó intézkedés fűződik. Emellett nagy fontosságú orvosi statisztikai munkássága, közegészségügyi jelentései, illetve közegészségügyi helyrajza. Az utóbbi témában 1854-ben megjelent Medizinische Topographie-je jelentős nemzetközi sikert hozott számára. Elmondható, hogy a nyomtatásban megjelent szakmunkái fontos adatokkal szolgálnak a nagyvárossá váló Pest népesedési és közegészségügyi helyzetének tanulmányozáshoz. 11

9 KAPRONCZAY 2000, 333., illetve HOLLÁN 1967, 73-76. 12

0 HOLLÁN 1967,77. 12

1 KAPRONCZAY 2000, 333., illetve SZÁLLÁSI 1974, 1418. 12

2 HOLLÁN 1967, 81.; Gyógyászat 1865. 656-657. 452