Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALOGH IMRÉNÉ: Számadás

szerzett földet gondolkodás nélkül eladta. Az elbeszélő ebben az epizódban nem csak a dédszülők munkáját kéri számon a leszármazottakon, hanem az ősökön is számon kéri, hogy nem adták a tudtára a leszármazónak, hogy mennyi erőfeszítést igényelt a föld megtartása. Bözsike néni úgy fogalmaz, hogy: „- Elég baj, hogy soha, senki sem mondta el az Irmának, hogy mennyit dolgoztak a földért az öregjei!'Az értékítélete kialakításában nagy szerepe volt a családban nemzedékről nemzedékre szálló igaztörténetnek. A történetet a déd öreganyjától és a nagyanyjától halotta. Kisgyermekkorában ők vigyáztak rá, amíg a szülei dolgoztak. Bözsike néni Sávics öregapja (az ükapja) 1830-ban született.

1

9 A családi történet szerint Sávics János özvegyen maradt három fiúval. A második felesége a szintén özvegységre jutott nászasszonya lett, aki akkor ment hozzá férjhez, miután már a lányait férjhez adta. C.Kiss Ilona egyik lánya, Köntös Verona lett a felesége az egyik Sávics fiúnak, Simonnak. A gyermekeik házassága révén kialakult rokoni köteléket a saját házasságukkal is szorosabbra fűzték. A nász és a nászasszony házasságkötése hozzájárult a föld és a ház rokonságon belül tartásához.

20 A történet szerint az öreg Sávics János aláírt valami kisházas

2

1 jognak, ezért elárverezték a földjeiket. A felesége vásárolta vissza az árverésen a földet. Nagyon haragudott a férjére, amiért aláírt. Sokszor mondta neki:„-Milyen esze van, kennek

7."

2

2 „- Elprédáli a fődet a gyerökei elü? - Bár csok hóva hoznák haza kedet." A paraszti társadalom értékmérője a föld volt. A család gazdasági alapját veszélyeztette a föld elprédálása. Akkora bűn volt, hogy halálos átkot szórtak arra, aki megtette. A családi körülmények, a nők, az öregek, a gyermekek helyzetének változása A Sávics nemzetség és a Bozsérok Bözsike néni anyai ági felmenői a Sávics nemzetség és a Bozsérok a Szilos utcában laktak. Az utca a nevét a szilfa erdőről kapta, amely a betelepülést megelőzően borította a domboldalt. Kis Amerikának is nevezték ezt az utcát, mert aki itt lakott az a falu többi lakójának a szemében kiváltságos helyzetben volt. Nem mindenki tudott itt házat venni, mert a falu többi portájához viszonyítva, itt nagy terület tartozott egy-egy házhoz. Egy ilyen portáért egy hold

2

3 földet is oda kellett adni cserébe. Módos gazdák laktak ebben az utcában. Mindig ellenzékiek voltak. A 19. században az ellenzékiek a jobbágyviszonyok felszámolását kérték. Később mindig az éppen aktuális hatalommal szemben ellenzéki nézeteket képviseltek. Nem volt ritka az adó elkerülés sem, de egymást soha nem jelentették fel. Nagyon összetartottak.

2

4 Az utca lakói az összetartást és egymás megvédését jó, becsülendő tulajdonságnak tartották. A falu lakói, akiknek nem állt módjában ide költözni, irigykedtek az itt lakókra. A Szilos utca egy széles völgyben fekszik. Felfelé haladva a dombtetőre kétfelé ágazik. A bal oldali kocsiúton a Bődébe lehet menni. A jobb oldali gyalogút a Határvölgy felé vezet. A Fő utca után ez a legnépesebb utca a faluban. Hatvan porta van benne. Szemben egymással egy-egy sor ház épült. A porták szalagszerűen, hosszan felnyúlnak a domboldalba. Az első udvarban áll a ház és a kisház vagy nyári konyha. A hátsó udvarban vannak a gazdasági épületek: pajta, istálló, ólak, kocsiszín. A 1

9 Ld. hátul a genealógiai táblát 2

0 Vö. FARAGÓ 2000, 415. 2

1 Az úrbéri birtok rendezése során a telki állományok mértéke Bátán belsőségben egy hold, szántóföldben 24 hold, rétben az úrbér szerint 12 hold, összesen 37 hold volt. A házas zsellér állományból nyolcat számítottak egy telekre. Az egész telek 1/8-ad része volt egy kisházas telek. (KÁPOLNÁS (szerk.) 1993, 219.) 2

2 magának 2

3 1 hold= 1000 négyszögöllel számítják Bátán az adatközlő szerint. 2

4 Ld. ÖRDÖG -VÉGH 1981, 24. 401