Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

Ez a kályha a népi kályha kutatásának mintegy „alapkövévé" vált. Sok helyen közlik a fotót vagy a fotó nyomán készült rajzot, és hivatkoznak rá a témával foglalkozó szakirodalomban.

4

6 (2. kép, 3. kép) A kályha, a fűtőberendezés története természetesen elválaszthatatlan a házfejlődés történetétől is. Ebben szintén Bátky Zsigmond úttörő szerepét emelhetjük ki.

4

7 A jelen tanulmányban is vizsgált „népi kályha" és alkotórészei a tárgyi néprajz tárgykörébe tartoznak. A 19. század második felében a néprajztudomány művelői Gunda Béla értékelése szerint több tudományterület irányából érkeztek, maga a tudomány is kialakulóban volt. A néprajztudomány tárgyi néprajzi körének kutatói, ahogy Bátky Zsigmond is, inkább a természettudományi, földrajztudomány művelői közül kerültek ki. Ez gyökeresen meghatározta kialakuló néprajzi kutatói szemléletüket is, így Bátky munkásságában is.

4

8 Bátky Zsigmond életrajzának írója, Gunda Béla munkájából sok fontos dolgot megtudhatunk a kiváló kutatóról, ami segít munkásságának részletekbe menő megértésében is.

4

9 Nem lényegtelen néprajzi szakmai indulása sem, hiszen manapság jórészt néprajzi egyetemi képzésben végzett szakkutatók művelik széles körben azt a tudományágat, ami a 19. század második felében - sok más tudományághoz hasonlóan - akkor éppen kialakulóban, formálódóban volt. Az 1874-ben született Bátky Zsigmond

5

0 a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be természetföldrajzföldrajz szakra. A jegyzőkönyvek szerint pedagógiai vizsgát nem tett, földrajzból dicséretes eredménnyel vizsgázott. Már egyetemi tanulmányai alatt, 1896-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának szolgálatába lép, ahol korábban Jankó János mellett önkéntes gyakornok volt. 1900-ban földrajzból, ásványtanból és növénytanból doktori szigorlatot tett. Jankó János 1902-ben bekövetkező halála után Bátky jelentős szerepet játszott a múzeum életében. A könyvtári osztályra helyezik 1909ben, majd 1919 őszétől a Néprajzi Múzeum kormánybiztosa, 1921-től igazgatója. 1934-ben vonult nyugdíjba, de tovább tanított az egyetemen, a Magyar Nemzeti Múzeumban pedig főigazgatói címet kapott, részt vett annak további vezetésében.

5

1 Az életrajzírója szerint „a lenyűgöző tudású Bátky Zsigmond nem volt terepmunkás. A legtöbbet fiatal éveiben Kalotaszegen kutatott. Egyéb néprajzi útjai csak alkalomszerűek s azokról nem sokat tudunk. Fritz Graebnerhez hasonlóan azok közé a ritka elmék közé tartozott, akik számára a múzeum pótolta a külső világot. A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben, könyvtárában fehér munkaköpenyében, mindig úgy jelent meg, mintha laboratóriumi küszöböt lépett volna át. Megnézett néhány tárgyat, fellapozott egy-egy folyóiratot, könyvet, apró céduláira feljegyzett valamit, s már vonult is vissza dolgozószobájába. Napjai jelentékeny részét olvasással töltötte. "

5

2 Bátky Zsigmond tevékenységében igen fontos az első magyar néprajzi kézikönyv -Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére™- megalkotása, amely a kialakuló múzeumok és kutatóik számára adott alapos útmutatást néprajzi gyűjteményük kialakításához.

5

4 4

6 Jelen dolgozat nem tekinti céljának ennek teljes felgyűjtését és bemutatását. A Magyarság Néprajza I. kötete mindkét kiadása (1933, 1941) ezt a rajzos változatot közli. Ld. 12. Íj. A Balassa Iván-Ortutay Gyula által készített, 1979-ben megjelent munkában a „A lakóházak beosztása, tűzhelye és világítása" c. részben rajzos ábraként jelenik meg a kályha. Részletesen nem esik szó a kályhákról. (BALASSA-ORTUTAY 1979, 40. ábra, 145-146.) A 20. század végén készült Magyar Néprajz IV. kötében: Barabás Jenő: Tüzelőberendezés, füstelvezetés c. részben látható a decsi kályha rajzos formában, a cserépkályhák formai variációk között. BARABÁS 1997,163, 27. ábra 1. rajz. 4

7 BÁTKY 1941, 142-164. 4

8 GUNDA 1978, 7-8. 4

9 GUNDA 1978, 176. 5

0 Rövid életrajza: MN harmadik kötet, 1994, 363. 5

1 GUNDA 1978, 7-21. Bátky Zsigmondnak a Tolnavármegyei Múzeum 1930-as évekbeli működésére is befolyása volt, például Csalogovits József Szekszárdra kerülésében. Ld. VIZI 2008, 25-37; VIZI 2009a, 25-37; VIZI 2009b, 473-550. 5

2 GUNDA 1978, 18-19. 5

3 Bátky előszava szerint „a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége még az 1902. év folyamán megbízta dr. Jankó Jánost a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának néhai vezetőjét, hogy az alakulóban lévő vidéki néprajzi múzeumok részére olyan útmutató könyvet írjon, melyben a múzeumok szervezői felvilágosítást találjanak arra, mi az a néprajzi múzeum s mik legyenek azok a néprajzi tárgyak, melyek múzeumba gyűjtendők'.' BÁTKY 1906, III—IV. Reprint kiadása: BÁTKY 1992 - amelyet Selmeczi Kovács Attila rendezett sajtó alá és írt utószót hozzá. 5

4 Selmeczi Kovács Attila a reprint kiadás utószavában értékelte a munkát a magyar néprajztudomány szempontjából: SELMECZI 218