Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

Az „Útmutatóban" a „X. Kismesterségek" fejezet 103. tábláján találhatók a szemeskályhát alkotó darabok. A táblán nagyrészt a 19. századra tehető mázas csempék láthatóak, az 1., 4., 5. számú darabok oromcsempék, a 3. számú tárgy a ma tál alakú kályhaszemnek nevezett darab. A 8. és 9. számúak - kúp alakú oromdísz és négykaréjos kályhaszem - kapcsolhatók a korai típusú, középkorra visszavezethető népi kályha csoporthoz.

5

5 Ebben a fejezetben lábjegyzetként szerepel azonban a középkori eredetű csoportot bemutató, 1904-ben megjelent „Különös formájú kályhaszemek"

5

6 című cikke. Említi még Bátky a zombori múzeum kályhaszem leleteit, és ahhoz csatlakozóan a székesfehérvári darabokat is.

5

7 A 9. tételhez, a négykaréjos kályhaszemhez idézi Bátky a Sárközben lefényképezett kályhát ismertető cikkét.

5

8 Érdekes momentum azonban, hogy azon a decsi kályhán nem volt a 9. számon bemutatott négykaréjos kályhaszem. (A fotó alapján a decsi kályha pohár- és tál alakú kályhaszemekből és a zárt pártázatot alkotó oromcsempékből állt. - ld: 2-3. kép) Különösnek tekinthető, hogy a kézikönyv nem mutatta be a kályhát, mint egészet. Véleményem szerint éppen a kályhák formájára való figyelem felhívás is fontos lett volna. Az azonban, hogy gyakorlatilag a legfrissebb szakirodalom is szerepel a kézikönyvben, igen fontos lehetett a kor amatőrből a gyakorlatban szakemberré váló múzeumőrei számára. Filep Antal kiemelkedőnek tekintette, hogy Bátky már korai korszakában felfigyelt a régészeti kutatásokban rejlő lehetőségekre.

5

9 A fentiekben említett 1904-ben és 1905-ben közölt munkái véleménye szerint ezt jelzik. „Kiváló érzékkel teremtett kapcsolatot az akkoriban eltűnő legarchaikusabb recens emlékek és a föld alól felbukkanó szórványanyag között. Tulajdonképpen a szisztematikus feltárások is csak igazolták korai, megalapozott állásfoglalását. Éppen a régészeti leletanyag helyes módszerű felhasználása segítette hozzá ahhoz, hogy Kelet-, Közép-Európa lakáskultúrájának fejlődését plasztikusabban, hitelesebben volt képes szemlélni, mint általában kortársai. "

6

0 Bátkynak egy nagyon lényeges kutatói tulajdonságára is felhívta Filep Ferenc a figyelmet. Az Ethnológiai Adattár tanúsága szerint Bátkytól rendszeres, témakutatásra alapozott fényképfelvétel gyűjtemény maradt fenn. Ami figyelemre méltó még, hogy munkatársait, vidéki segítőit, tanárokat, fotósokat is úgy készítette fel, hogy saját stílusának megfelelően készítsenek képeket. Ily módon igen kiterjedt gyűjtőhálózata alakult ki.

6

1 A lelkes amatőrök országszerte igen sok és fontos jelenséget, tárgyat figyeltek meg, gyűjtöttek, amely adatok a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának nagy tekintélyű kutatói által értékelve váltak gyakran országos jelentőségűvé. A kutatástörténeti adatokból azt láthatjuk, hogy a vidéki múzeumok őrei, a népi hagyományok kutatói, gyűjtői a Néprajzi Múzeum képzettebb kutatóitól kértek és kaptak segítséget. Az ő segítségükkel, jóváhagyásukkal történt a gyűjtés, vásárlás és ezzel a helyi és az országos múzeum is gyarapodott. KOVÁCS 1992, 331-335.; KISBÁN 1974, 115-116. Bátky munkája későbbiekben a szekszárdi múzeum néprajzi gyűjteményének fejlesztésében, a munkatársak munkájában megmutatkozó hatása felbecsülhetetlen. Selmeczi Kovács Attila a szekszárdi múzeum munkatársát, Kovách Aladárt is említi, mint aki kiváló etnográfussá képezte magát: SELMECZI KOVÁCS 1992, 331. Balassa Iván Jankó Jánosról írt tanulmányában is megemlékezik Jankó János tervéről, amelyet Bátky Zsigmond valósított meg a tervezett tárgykatalógus helyett. BALASSA 1968, 25. 5

5 BÁTKY 1906, 293-296. (103. tábla a 294. oldalon) 5

6 BÁTKY 1904, 41-49. Újabban: TOMKA 2002, 87-89. 87-92. tételek. 5

7 ROEDIGER 1905, 107-108. Bátky kiegészítésével. BÁTKY 1905, 108-110. 5

8 BÁTKY 1903, 257-260. 5

9 FILEP 1974, 121. 6

0 FILEP 1974, 121. 6

1 FILEP, 1974, 118-121. 219