Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

láltunk a szemeskályha csoportba sorolható leleteket.

4

0 A feltárások során jelentős mennyiségű, különböző típusokba sorolható kályhaszemek kerültek elő. 2009-ben a Szőlőhegyi úttól délre lévő részen folytattunk ásatást.

4

1 Ezen a részen is kerültek elő kályhaszemek különböző típusba tartozó töredékei, de jelen tanulmányban ezek nem szerepelnek. A „népi kályhák" kutatásának kezdete Néhány adalék a szemeskályhák kutatástörténetéhez Az ún. népi kályhákra a középkori települések kutatásával foglalkozó szakemberek már igen korán felfigyeltek. Rómer Flóris „Régi kályhafiókok" című cikkében 1871-ben hívja fel a figyelmet a várak és kastélyok maradványai között rejtőző fűtőalkalmatosságokra és maradványaik gyűjtésének, tanulmányozásának fontosságára. Ízelítőül néhány kályhacsempe töredéket közöl.

4

2 Igaz, hogy ezek a darabok nem a később a kutatás által „népi kályhának", „szemeskályhának" nevezett csoportba tartoznak, de a tüzelőberendezések szerepének hangsúlyozása fontos volt. A házfejlődés részletes tanulmányozásának indulása és ezen belül a fűtés módjának alapos felderítése még váratott magára. Bátky Zsigmond és a kutatás fellendülése A téma kutatásának megindulásában a néprajzkutatók szerepét kell megemlítenem, különös tekintettel arra, hogy a Tolna megyei Sárközben, ahol egykor Ete virágzott, kerültek elő olyan archaikus anyagok, amelyek segítséget HMV nyújtottak a speciális kerámiafajta meghatározásában. A megjelent tanulmányok sorából ki kell emelnünk Bátky Zsigmond néprajzi közleményét, amely arról tudósított, hogy 1903-ban lefényképezett egy szemeskályhát Deesen, egy öreg házban.

4

3 A kemence/kályha anyagát megvásárolta a Néprajzi Múzeum számára.

4

4 A Tolnavármegye című helyi lap rövidhírben tudósított a jeles eseményről.

45 „A nemzeti muzeum kiküldöttei. Dr. Bátky Zsigmond, az országos néprajzi múzeum őre, a segédőr kíséretében ma Decsre rándul ki ahol Kovách Aladár szegzárdi múzeumi titkár kalauzolása mellett több érdekes néprajzi tárgyat vásárol; köztük egy igen ritka alakú, régi üregesfiókú kályhát, melyeketa budapesti néprajzi múzeumba szállítanak'.' 2. kép. A decsi szemeskályha. Bátky 1903, 1. ábra nyomán 3. kép. A decsi kályha rajza a Magyarság Néprajza I. kötetben. Bátky 1933, 297, 757. kép nyomán. 4

0 Az intenzív topográfiai munkákról: MIKLÓS-VIZI 2002, 293-307. 4

1 MIKLÓS-VIZI 2010, 183; VIZI 2009c, 57-73. 4

2 RÓMER 1871, 141. 4

3 BÁTKY 1903, 257-260. Malonyai Dezső 1912-ben közli ugyanezt a kályha fotót a kályhásság bemutatásához. (MALONYAI 1912, 342, 737. kép) Bátky ennek a kályhának a fotója alapján készült rajzát a Magyarság Néprajza c. munkájában közli újból. (1. kiadásban; BÁTKY 1933,1. kötet, 297, 757. kép; a 2. kiadásban: BÁTKY 1941,1. kötet, 200. oldal, ábraszám nélkül. Az itt közölt rajzos formát veszi át: BALASSA-ORTUTAY 1979,144, 40. ábra. 4

4 BÁTKY 1903, 257-260. Bátky Zsigmond közleménye, a kályha fotója (1903, 258, 1. ábra) alapnak számít a szemeskályhák története szempontjából. Igen fontos lelet, formája és a benne megfigyelt darabok a kályhásság kutatásának alapdarabjai. Szilágyi Miklós tanulmányában a decsi tanulmányút kapcsán felsorolja a Deesen készült fotók és a gyűjtött tárgyak leltári számát, és jelzi, hogy a "43101 Itsz-ú kemencét azóta kiselejtezték." Feltehetőleg a Bátky által megvásárolt kályháról van szó. (SZILÁGYI 1984, 284, 41. Íj.) 4

5 Tolnavármegye 1903. május 24. 217