Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

Dénes részére elégtétel címen; valószínűleg azért, mert a pápa által korábban, a bátai apátság megüresedésekor magának fenntartott plébános-jelölési jogot az apát figyelmen kívül hagyva, saját jelöltjét juttatta a javadalomba.

9 1420-ban Sárközi Dénes plébános halálával - aki bizonyára azonos az 1408-ban említett pappal - megüresedett a 100-140 márkát jövedelmező bátai Szent Margit plébánia, elnyerését Himódi Péter fia Pál, győri egyházmegyei pap kérte a pápától.

1

01431-ben Bálint bátai plébános tanácsára és beleegyezésével a bátai apát helybeli jobbágyokkal Töttös László fia László Lak nevű birtokán hatalmaskodott.

1

11451-ben Simon, bátai plébános, az esztergomi érsek káplánja az érsek parancsára járt el egy peres ügyben.

1

2 A bátai plébániát éves jövedelme a középkori Tolna megye leggazdagabb ismert plébániájává tette a 15. század első felében.

1

3 A plébánost vagy a templomot nem említi több írott forrás, az épület sorsára a település története alapján következtethetünk. Bátát a mohácsi csata után a hódoltság bekövetkeztéig többször is feldúlták a törökök, az apátság 1539-ben néptelenedett el véglegesen. A település a 16. század második felében továbbra is fontos úthálózati csomópont maradt, hanyatlását csak a tizenöt éves háború eredményezte. A 17. századra - Molnár Antal kifejezésével élve - „a Sárköz legnyomorultabb faluja" lett. A bátaiak 1650 körül a töröktől való félelmükben a Mohácsi-szigetre költöztek és még 1703-ban is ott laktak.

1

4 A falu - a Sárközben egyedüliként - sokáig megőrizte katolikus hitét, a lakosok egy 1620-as jelentés szerint a közeli Dunaszekcsőre jártak misére, de éppen ez év tavaszán fogadtak fel református szónokot.

1

5 A fenti, a 17. századi forrásmennyiséget tekintve ritka és különleges adatok alapján a templom sorsáról annyi következtetést talán levonhatunk, hogy a 17. század elejére már bizonyára gazdátlan lehetett, hiszen nem volt helyben lakó papja. Kérdés persze, hogy hol állt a reformátusok temploma, használhatták-e valamilyen formában a középkori plébániatemplomot. A TEMPLOM ÚJKORI SORSA Az első katonai felmérés az apátság romjaitól keletre egy másik romot is feltüntetett (Rudera),

1

6 hasonlóan Schnemann József 1818-as megyetérképéhez, amely a magas part szélén sematikus templomot ábrázol (Rud.) (1. tábla l).

1

7 A plébániatemplom romjainak elpusztítását Egyed Antal 1828as összeírása örökítette meg. Bátán két romot említ, közülük az egykori plébániatemplomra az alábbi vonatkozik: „A' város felsőbb részén, a házak között találtatik még, egy darabba felnyúló, régi romiadékos kőfal, mely ezelőtt mintegy 28. esztendőkkel mégfenálló nagy puszta falakkal megláttszott lenni hajdani két tornyú templomnak, és ezt a Méltóságos Uraság Tisztsége döntettvén le. A rév és a hajdú házakat nálunk abból építtette."

1

8 A rév- és hajdúházat 1800-1801-ben a 18. század első felében épült bátai városháza új szárnyaként építették és 1971-ben bontották le. A régebbi épületszárny 1994-ben jutott hasonló sorsra, ekkor néhány, a bontásból származó középkori faragványt a Szent Vér templom külső előterében helyeztek el.

1

9 Ezekről Ódor János Gábor vetette fel, hogy talán a középkori plébániatemplomhoz tartozhattak.

2

0 9 Zichy VI. 501-504; fordítása: SÜMEGI 1993, 38-39. Ld. még: ZsO II/2. 6197, 6350. sz.. 1

0 LUKCSICS 1931,1. 304. sz.; ZsO VII. 1869. sz.; fordítása: SÜMEGI 1993, 46. 1

1 Zichy VIII. 449-451; fordítása: SÜMEGI 1993, 47-48. 1

2 Zichy IX. 305; fordítása: SÜMEGI 1993, 55. A templomra vonatkozó középkori adatokat közli: ÉDER 2010, 244-245. Az általa a templom első említésének tartott 1386-os adat (Stephani de Bata ... rectorum: Zichy XII. 47.) olvasata az eredeti oklevél (MOL Dl. 77928.) alapján inkább Baca. Az oklevélben szereplő Szabolcs megyei települések és a helynév alapján kétségtelen, hogy az adat valójában Báka (ma Szabolcsbáka) település plébánosára vonatkozik. 1

3 K. NÉMETH 2011,236. 1

4 MOLNÁR 2006, 44-45, 63. 1

5 Uo. 76; 76. 310. jegyzet. 1

6 EKF Coll. XIII. Sect. 33. 1

7 TML T 163. 1

8 CSERNA-KACZIÁN 1986, 47. Ezt az adatot tévesen a kolostorra vonatkoztatta: ANDRÁSFALVY 2007, 126. 1

9 SÜMEGI 1999, 197; SÜMEGI 2006, 144. 2

0 WMMM Rég. Ad. 590/2-99. 59-60. tábla. Vő. SÜMEGI 1999, 198, 202. 3. kép 1-3. 148