Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében
készült), 1934 1 4 és 1935-ben a váraljai, 1936-ban a kocsolai 2" és a koppányszántói 2"', 1937-ben a „Sárközi Gyöngyösbokréták " 2 I 1940-ben a váraljai bokréta fellépéséről olvashatunk. 21 8 1943-ban pedig az augusztus hirdetett a műsor, egyéb kedves falusi érték bemutatása mellett. És valóban láttunk, a városi „kultúra" zengő „lecsója" mellett, sok tarka, hamisítatlan népi szint, a régmultú, ősi báta-sárközi nép utolsó fénysugarait. A természel Gondviselője, a legnagyobb rendező egy ideküldött fel hő foszlányával leláncolta a port. az ősi falusi ellenségünket. A környék szekérsorokkal, a városok: Szekszárd. Bátaszék és Mohács gépkocsin, „falu"pedig gyalogszerrel igyekezett a bátai Duna-lapályon le a „Nagyszigetre ". A bátai Duna part: a „Cséko-csárda" környéke már du. 3 órakor a régi „sereglések" képét mutatta. Nagy szekértábor Zöldgalyas sátrak. Az égik hosszabb sátorban „játékszín ". Minden stílusos egyszerű benne. Semmi képmutatás. Foltozott városi sátorlapok, ágteritős függöny. Harctéri fedezék módjára leásva „a színpad" előtt a talaj. Ott helyezkedik el padokon a tarka nézősereg. De következik az első „szám": A bátai leányok-menyecskék, ősi viseletű pompás játszó tánca, az „ősi lépő", vag ahog a rendező bemondta „lépés". Lett azonban abbéd később „csillegő", sőt „ugró" is. De ki is emlékezik már elégi „szépségekre?"...Eredeti és szép volt ez a 3-4 ősi „paraszt" dallal együtt, amit hozzá énekeitek. A magar gatyás hátai legények, férfiak csak nézték, mint régen. De szerephez jutottak, nem sokára, a „ mátkatánc "-ban. Gyermek-szerepes, kedveskedő, magar hangulatú dolog volt ez, mint az utána következett régi „mártogatós" tánc. Utána a mezőn lakodalmas felvonulás volt. A menyecskék-lányok közben eljárt körtáncában, palackos táncban még mennyi volt magyar tűz és erő. A menyasszonykérés a kisnádból tákolt „bátai szobában" történt, itt is őszi színek, tarkaság, veszendő népi különlegesség. Tarka bútorok, tálak, szőttesek, hímzések. A bátai meginduló és az alsónyéki régen kipróbált daloskörök versenyeztek ezután. Báta elismerésre méltó törekvései mellett az alsónyékiek Zeke Lajos vezette kara aratott, kiváló tökéletességű, szépen előadott magyar nótáival nagy sikert. A falu ezer nehézségében és visszavonásában nagy elismerést érdemlő fáradtsággal dolgozott a rendezői gárda e sok kedves szépség bemutatásán. Molnár László ref. lelkésszel az élen, Incze tanítóval és Pető helybeli kereskedővel. A népi szereplők közül érdekes ősi sárközi típusú arcaikkal, áldozatkész részvételükkel kiváltak: a Keresztesek. Bárdosok, Halászok menyecskéi, leányai és férfiai. Este a dunai révnél felállított színpadon Pető Mihály rendezésében mutatta be a bátai ref. ifjúság Szigligeti „Cigány" c. színmüvét. Előadás után három zenekar is húzta a talpalávalót. A környékhői sok vendég és a népi dolgok sok barátja volt jelen. Ott volt mint néző Paulini Béla. az országos hírű bokréta rendező. Balogh Rudolf fotóművész Budapestről Szekszárdról: dr. lovag RiebeI kit: törvényszéki bíró, dr. Pilisy kit: ügyész. Szongott főszolgabíró. Eördögh gazdasági felügyelő, dr. Nóvák tanár és sokan mások. Különösen kivált a környék falvai közül az alsónyékiek nagy szekértábora. Az alsónyékiek magukkal hozták az eredeti, hamisítatlan Sárközi: a feltűnő szép menyecske-, és leányseregei. A mohácsiakat külön hajó hozta, a „II. Lajos". A holdfényes, gyönyörű juliusi este sokáig együtt tartotta halpaprikás és cigányzeneszó a bátaiakat és vendégeiket. " - Tolnamegyei Hírlap 1934. máj. 26. - „A nóta azt mondja.hogv 'Arra alá a nagy Duna szélön, kinyílott a tulipán... 'Hát most az egyszer ki is nyílott a nóta varázsszavára, no meg, hogy a májusi aranyos napsugár olyan játékos gyönyörűséggel csillogott a bátai lányok, menyecskék ternószoknyáján, meg piros arcán, Itogy sok legénynek, férfinek csak fönnakadt a szemhéja tőle. Olt kezdődött lenn a nagy Duna szélen ...piros pünkösd másodnapján, a hátai bokréta első még 'helyi' - ünnepén. Alit a játéklakodalom, húzta a cigány, a 'lányos háznál', 'legényes háznál' csak úgy dőlt a jókedv, - a jókedv már igazi volt - csak mondom, a vőlegény nem volt igazi vőlegény és a menyasszony nem igazi menyasszony. Mikor a városokból érkezeti nép csak csodálkozott ennyi szépség, kedvesség, méltóság láttán, csak annyit szóltak a bokrétások: hál még ha igazándiból mönne...azt látnák. És nemcsak a városiak csodálkoztak, csodálkozott olt a többi falu legénye, leánya is. - hanem azok másképpen. Azok nem a szép szokásokat nézték, az nem új előttük, hanem nézték a legények a lányokat, a lányok a legényeket. Aztán az egyik érsekcsanádi fiatalember addig nézte, addig nézte a hátai lányokat, míg egyet aztán - kinézett. Csak jön ám hozzám Körösztös Orzsike, hogy: - Hallja-e, neköm aztán igazi lösz a bokréta lakodalom... - Ugyan? - mondom. - De bizony igazi, Felső István százholdas gazda, innen Csanádrul, már egész nap kísérget, aztán most kérelött alig félórája. Azóta szorgalmasan járt a csanádi Felső István Bátára. S megismétlődik, ami pünkösdkor játék volt. De igaz lesz a lakodalom. Most az eccő igazábú csinálunk lakodalmat ...Pető Mihály, Báta" - Bokrétások Lapja 1934. október. 1 1 1934. szeptember 29-én Váralján bokréta napot rendeztek, ahol a hosszúhetényi bokréta is szerepelt. PAPP én. "'"A Kocsolai bokréta nap volt a dombóvári járás első ilyen jellegű rendezvénye. Itt a kocsolaiak verbunkosa és üveges tánca nagy sikert aratott. Tolnamegyei Hírlap 1936. aug. 2. - „Bokréta nap Kocsolán. A kocsolai. koppányszántói és törökkoppányi hoktétásokf. hó 9-én délután 5 órakor bokrétaünnepélyt, bemutatót tartanak Kocsolán. bemutatásra kerülnek régi népies táncok, szokások, énekek." - Tolnamegyei Újság 1936. aug. 5. - „Nagyszabású bokréta-nap Kocsolán. Az Országos Magyar Bokréta Szövetség Kocsolai Csoportja vasárnap délután 5 órakor a Károlyi-vendéglő udvarán, a koppányszántói és törökkoppányi bokréták közreműködésével nagy bokrétanapot rendez. A kb. 70 szereplőből álló népviseleti csoport régi magyar táncokat: verbungot, kanásztáncot, üvegcsárdást, libbenő csárdást, lakodalmi szokásokat, népénekeket stb. mutat be s e nagy népviseleti és népéletbeh bemutatón megjelenik mintegy 60-70 külföldi vendég is. Budapestről és Siófokról szintén sokan jelezték jövetelüket. Dombóvár felöl Kocsola könnyen elérhető. 15 '37- kor indul a legmegfelelőbb sinautós vonat. Dombóvárnak is szép kirándulása lehet vasárnap az Európát hejárt Gyöngyösbokréta egy részének, impozáns és pazarszinü megtekintésével. " - Dombóvár és Vidéke 1936. aug. 8. - „Gyöngyösbokréta Kocsolán. Pazar népi színhatások és külföldi vendégek a járás első bokrétabemutatóján. A Gyöngyösbokréta mint az eredeti népviseletek, népi táncok, énekes játékok és népszokások gyűjteményes bemutatója, rövid, néhány esztendős szereplése alatt Budapesttől Londonig szétvitte hírét a magyar nép csodálatos, ősi, érintetlen faluvilágának s ahol a bokrétások megjelentek és ahol idegen látta őket, a bámulat és elragadtatás kifejezései zengtek szerteszét. Egy zseniális, eredeti vállalkozásnak kellett megszületnie, hogy a szentistváni budapesti falubemutatókból egy nagystílű nemzetábrázoló ösztönszerű, hatalmas propaganda tökéletesedjék ki a magyar ősi élet, lélek, az ősi népi vasárnapok, örömek és népi divatok öntudatossá tételére! Ezt mondhatnók a kerületünk népi életéből szervezett bokrétára is, elsősorban a törökkoppányi, koppányszántói bokrétára, mely nem egvizben képviselte vidékének hagyományait országos nyilvánosság előtt. Bokrétabemutatóból nekünk mindezek ellenére s mindeddig - nem volt részünk. Vasárnap önmagának öltözött ünneplőbe a falu bokréta csoportja Koppányszántói!. Törökkoppányban és Kocsolán, bog}' necsak a nagtxilágban. önnön körükben is kidomborítsák a 345
