Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében
Csiima János Imrő György Rémes János Szösz Sándor Szép István Duzsi József Babai Sándor Jánosi Ilona Jánosi Márta Dömötör Sándor furulyás Ferencz Pál gatyamadzagszövő Jánosi György csoportvezető. A budapesti bokrétás bemutatkozásra a váraljai csoport 1933-1943 között minden esztendőben meghívást kapott. A bokrétás csoport három napot tartózkodott a fővárosban. Két egymást követő napon kellett műsorukat bemutatni a Városi Színházban (ma Erkel Színház). Néhány kiválasztott csoport a Szent István-napi körmenetben is részt vehetett, valamint a Margit-szigeti Nagyszínpadon is műsort adtak. A váraljaiak egy alkalommal, 1934-ben voltak a körmenet és a Margitszigeti bemutató résztvevői és ugyanebben az esztendőben kérték fel őket, hogy a bokrétás csoportok és a mozgalom nevében köszöntse a főváros újonnan választott főpolgármesterét. A köszöntőt Jánosi Ilona mondta el, és emlékül egy feldíszített váraljai fokost nyújtott át az ünnepeltnek. A budapesti fellépéseken a csoportok zenei kíséretét egy központi zenekar, Rácz Zsiga'" 5 és kilenctagú népi zenekara látta el. A prímás szinte csak a színpadra lépés előtt kérdezte meg a csoportoktól, hogy mit kell játszani, ilyenkor a váraljaiak zenei anyagát Dömötör Sándor furulyázta el Rácz Zsigának. A csoport műsorideje 15 perc lehetett. A vonaton, külön szakaszban utaztak Budapestre. Az utazás és a budapesti tartózkodás költségeit, valamint a zsebpénzt a főváros fedezte. A csoport tagjai, - Jánosi György kivételével - életükben először jártak a fővárosban. Volt, aki ennek előtte még vonaton sem ült. Az első felutazáskor szinte a fél falu búcsúztatta a csoportot a váraljai vasúti megállóban. Ebédet és vacsorát kaptak, reggeliről mindenki maga gondoskodott. Az étkezések helyszíne: Schultz-féle vendéglő (Thököly u. 29.), a Debrecen étterem, a Millenáris pálya étterme voltak. Az ellátást a csoport tagjai igen jónak minősítették. A bokrétások zsebpénzt is kaptak. A zsebpénz összege egy napra 1933-1938 között 3 pengő 50 fillér, később 5 pengő volt. Az 1940-es években 16 pengő volt. A vásárlóértéket jelzi, hogy ugyanekkor egy ternókendő 5 pengőbe került. 12 9 A csoport Budapesten kívül ritkán szerepelt. 1934-ben Szekszárdon a mezőgazdasági kiállításon, 1935ben a „Kaposvári Virágos Hét" rendezvényén léptek fel a „Fonó" bemutatásával. Ez utóbbi fellépésre Paulini távirali meghívására mentek, aki gyengének találta a már bemutatkozott csoportok műsorát és a záró rendezvény színvonalának emelését a váraljaiak bemutatkozásától várta. 1935-1936-ban Váralján, Hosszúhetényben és Szeremlén szerepeltek, ahol a három bokrétás csoport együttesen lépett fel. A váraljaiak műsora a „Fonó" és a „Szüreti korona - Hótravágós." volt. A felmerülő kiadásokat a rendezvények belépődíjából fedezték. A vendégeket a vendéglátók saját házuknál szállásolták el és élelmezték is őket. Az utazás lovas kocsival történt. 1936-ban Balatonfüreden szerepeltek, kizárólag külföldiek előtt. 1936-ban Hamburgban a Hitler szervezte Béke fesztiválon vett részt a magyar Gyöngyösbokréta, melynek négy leánytagja volt váraljai: Jánosi Ilona, Imrő Erzsébet, Horváth Judit és Polgári Erzsébet. Párjaik derecskei legények voltak, bemutatott műsoruk pedig az „ Üveges csárdás ". Kiss Erzsébet Kovács Erzsébet Dékány Erzsébet Újhelyi Erzsébet Horváth Judit Magyar Judit Vastag Erzsébet 12 8 Rácz Zsigmond (Budapest, 1891. jan. 21. Budapest, 1956. jan. 10.): prímás, nótaszerző. A Nemzeti Zenedében tanult hegedülni, a Zeneakadémián Bachó István, az I. honvéd gyalogezred karnagya támogatásával tanult tovább. A Magyar Cigányzenészek Szakszervezetének alapítója (1919). 1924-ben alakított zenekarával Ausztriában, Svájcban és Olaszországban játszott. A második világháború után a Magyar Hivatásos Zenészek Szakszervezete keretein belül létrehozta a cigányzenész szakosztályát, amelynek elnöke lett. A Magyar Rádió Népi Zenekarának művészeti vezetője (1950-től). Több ismert nóta szerzője. - KOLLEGA TARSOLY XVI. 2005. 20-21. 12 9 KREINER 1996. 321
