Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
újravizsgálásával lehet eldönteni. Az azonban az eddigi adataink alapján is látható, hogy ennek a műhely/műhelyek a termékeire nincs a Kr. e. 7. sz. 2. fele előtti időszakra vonatkozó adatunk, s a 6. század elejénél későbbre sem utal semmi lelet. Az is világos, hogy a műhely nem a helyi bronzmüvesség hagyományait folytatta, kulturálisan nem volt része a hallstatti körnek, de ugyanakkor elég közel volt ahhoz, hogy termékei a sóbányászok temetőjébe is eljussanak. Azt azonban ne felejtsük el, hogy az ilyen típusú ciszták eddig messze legnagyobb számban a Regölyhöz közeli Kurdon kerültek elő. A bronzból kalapált lemezedények a késő bronzkortól Európa minden részében elterjedtek, a regölyi cisztatöredékeken és a kurdi vödrök szélén megfigyelhető visszahajtott perem kialakítás egyszerűbb változatát is ismerték. Ezeknél a késő bronzkori, a kurdi horizonttól 30 5 a Ha EE-3 időszakig 30 6 széles körben elterjedt edényeknél a visszahajlított peremrész kialakítása nem egy kiugró merevítőbordából befelé indul, mint a kora vaskorban, hanem a belső oldalon megtartva az eredeti lemezsíkot kifelé hajlították. Különösen a töredékes darabokon az is jól látható, hogy a bronzkori mesterek gyakran alkalmaztak egy körbefutó bronz szálat, amire visszahajlították a peremet. 3 0' A most vizsgált kora vaskori vödreinknél technológiai szempontból is teljesen új elem, hogy ez a segédszál vasból készült és a korábbi gyakorlattal szemben a perem is mindig befelé hajlik. A kurdi típusú ciszták fő sajátosságát adó, körbefutó bordák kontinensünkön korábban szintén ismeretlenek voltak. Ennek a sajátos technológiai tudást igénylő díszítésmódnak az egyik legszebb és legkorábbi alkalmazására a késő hetlita-phryg hagyományokat folytató, de erősen asszír befolyás alatt álló területről, Gordionból ismerünk adatot. A hagyomány szerint Midas király sírjának tartott halomból előkerült, a 8. századra datálható, megfogalmazásában urartui hatást mutató oroszlán- illetve kosfejes cisztákon a kurdi leletekről ismerős, félkör keresztmetszetű bordák láthatók. 30 8 A körbefutó borda díszítőelemként egy 8. századi villanova szitulán is megfigyelhető, azonban annak kifelé hajló peremezése egyértelműen a helyi, késő bronzkori fémműves hagyományok folytatásra utal. 30 9 így maga a vízszintesen bordázott lemezből készített edény készítési technológiájának eredete mindenképpen a keleti görögséggel szomszédos kis-ázsiai területeken keresendő. Az persze nem lényegtelen kérdés, hogy Regölyben a Janusszobor környezetében talált, ilyen technológiával készítet termékek, - vagy az azt a technológiát használó mesterek kerültek-e területünkre. Mint már említettük, ugyancsak jó példa a sorozatgyártásra a Regölyben korábban előkerült bogrács is: fülének kettőzött kereszt alakú függesztőjét ugyanabban az öntőformában öntötték, mint a Bycí skála barlangban és a hallstatti temető 696. sírjában talált üstét. 3"' Tehát ugyanabban a műhelyben, sorozatban gyártott alkatrészekből szerelték össze; nem a halstatti terület kisugárzásáról van szó valamely irányba, tehát nem esetleges alá- vagy fölé rendelt kapcsolatot jelez, hanem egy harmadik központból kiinduló, közel hasonló státuszú alakulatok felé irányuló kereskedelem bizonyítékai ezek a tárgyak. Ezt jelzi az ártándi szkíta fejedelmi sír is, ahol a fenti bográcsokhoz hasonló került elő egy spártai műhelyben készült archaikus görög bronz hüdria mellett. A hüdria gyártási helye ugyan nem teljesen egyértelmű, elképzelhető a samosi gyártás is, azonban a stabilnak tűnő Kr. e. 625-615 közötti keltezése " megerősít bennünket a regölyi bográcsok egyidejű keltezésében, ami esetleg a leleteinkkel párhuzamokat mutató hallstatti sírok és a Bycí skála barlang korábban általánosan elterjedt 6. századi datálása mellett egyébként korainak tűnhetne. 313 Azonban a hasonlóság ebben az esetben csak formai, mert a kettőzött kereszt alakú függesztőjének méretei eltérnek a regölyitől. Ezen bográcstípus fülének áltordírozott díszítése, végeinek madárfejet utánzó eldolgozása olyan apró részletekbe menőkig hasonló a közeli Kurdon talált bronz vödrök fülének kialakításához, hogy az már felveti a két tárgytípus azonos műhelyben való készítésének lehetőségét is - ahol a füleket nagy sorozatban gyártották le a különböző méretű és formájú edényekhez. Ezt tovább erősíti a két edényféle fentebb már tárgyalt lelőhelyeken való közös előfordulása is. A lelőhelyek térbeli elhelyezkedését vizsgálva látható, hogy a mintegy három tucat eddig előkerült kurdi típusú cisztának csak kevesebb mint harmadát találták Itáliában, ugyanakkor több mint harmada került elő a Kapós mentén. A többi egy 30 5 PATAY 1990, T. 27-36,. 39., 46. 30 6 PATAY 1990, T. 64-66., 69. 30 7 PATAY 1990, T. 69. 30 8 Ankara, Anatóliai Civilizációk Múzeuma kiállítása 2010. 30 9 Metropolitan Museum Ltsz.: 17.190.2128 31 0 LAMMERHUMER 2010., PRÜSSING 1991, 69, 262; SZABÓ 2009. 31 1 ST1BBE 2004, 55. 31 2 ST1BBE 2004, 55-56. 46
