Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor – Csapai János: Első világháborús katonaemlékek a Sárközből: levelek, fényképek, emlékművek

A sárpilisi közösség szobor állítása komoly gondot jelentett a közösségnek, bár a világháború befejezése után azonnal fölmerült az elhunytak megemlékezését jelentő emkékoszlop emelése. 1922. ápr. 30-án a képviselő-testületi ülés foglakozott az alispán felhívásával, s ezzel öszefíiggésben a világháborúban elesettek emlékének megörökítésével foglalkozó országos bizottság jelentését tárgyalták meg. Radenich György kiküldött felolvasása után a képviselő-testület egyhangú lelkesedéssel a következő határozatot hozta: A sárpilisi elesett hősök emlékére felállítandó mű költségeire 30000 koronát szavaz neg, azonban ezen műnek elkészíttetését és hol leendő elhelyezését teljesen magának tartja fenn. A költségek, ha a község pénztárából nem fedezhetők, pótköltségvetés útján állítandók elő. A pénz előteremtését minden úton megpróbálták. Például az 1923. febr. 10-iki közgyűlésen a következő határozatot hozták: a táncmulatságok és a záróra felfüggesztése után mulatozások miatt fizetett büntetéspénzeket a hősök megörökítésére állítandó emlékmű felállítására szánja az önkormányzat. 200 koronát fognak kifizetni erre a célra. 1923. december elsején már a Steindl Miklós készítette terveket is bemutatták a képviselő-testületnek. Költsége 50 q búza árát tette ki.

2

4 Ocsény község képviselő-testületének, a hősök szobrára vonatkozó határozatát Tolna vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1923. aug 29-én tartott közgyűlésén fogadta el: „...a községnek a világháborúban elesett hősei emlékét nem a törvény kötelező erejéből kifolyólag, hanem önkéntes elhatározásából, a templom előtti téren felállítandó művészi becsii emlékoszloppal megörökíti a szükséges költségét a lakosság körében gyűjtendő önkéntes adakozás utján teremti elő. Kivitelre a bemutatott tervek közül Farkas béla szobrászművésznek 291 számú tervét választja ki. A munkálat előkészítésére, lefolytatására teljes hatáskörrel bizottságot küld ki, melynek tagfaivá Márkus Sándor, Ropó István, Szilágyi Béla, Nagy Pál Sándor, Török István, Takács József, Görcsös János, Nyéki József Márkus és Kiss Gergely képviselő-testületi tagokat választja meg s utasítja ezen bizottságot, hogy az előkészítő munkálatokat azonnal kezdje meg az emlékoszlop helyét megfelelően készíttesse elő, a szükséges anyagi eszközöket teremtesse elő s mindenben a legjobb belátása szerint járjon el és a munkálat menetéről időközönként a képviselő-testületet tájékoztassa. Végül törekedjék arra, hogy az emlékoszlop a f év szeptember havában vagy október elején leleplezhető legyen. "

2

5 A november 25-én megrendezetti ünnepélyes szoboravatásról így írt a Tolnamegyci Újság:"'' „ Hősök szobrának leleplezése Ocsényben. A hősök iránti hála és kegyelet ünnep volt november hó 25-én. A község áldozatkészségéből szobor emelkedik, amely hirdetni fogja egy jobb korban, hogy volt Ocsény községének 113 ifja és férfija, akik hazájuknak védelmében feláldozták életüket és ezeknek emléket emelt a gyász és siralom sötét napjaiban az áldozatkész szeretet, hogy ennél a szobornál az érzések dermedő napjában, a kétségbeesés sötétségében megzörgethesse a magyar rabszolgaság bilincseit, hogy reményt fakaszthasson a csüggedés, hitet a hitetlenség pillanataiban, a hit felemelje lelkét, a reménység megizmosítsa karját, a bilincsekből szabadságot hozó, magyar dicsőséget hirdető kard légy. Ocsény község lélekemelő ünnepélyén a vidékről is többen megjelentek. Igv ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. Orffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, a vármegye részéről Szongott Edvint, a honvédség képviseletében Farkas huszárőrnagyot és Molnár tüzér hadnagyot, a vitézi szék részéről vitéz Tihanyi Szilárdot, a csendőrség nevében Spielberger Gyula és Schalfberger László főhadnagyokat, Szekszárd város képviseletében Vendl István polgármestert, dr. Zsigmond Ferenc képviselőtestületi tagot, Decsről Dani János bírót, Sárpilisről Vitéz Dávid Jánost. Lapunkat Schneider János szerkesztő képviselte. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amely alkalommal az Öcsényi tágas szép református templom zsúforásig megtelt. Az éneklés után Kovács J. István volt államtitkár, teológiai igazgató mondott magasba szárnyalású imát, majd pedig egv gyönyörű beszédben tárta fel Magyar ország történelmének sötét lapjait, a bús magyar éjszakákat, amelyek mindenikéből volt virradat, volt feltámadás, mert a magyar szívekből nem veszett ki soha az Istenben való bizodalom és az Isten soha sem hagyta el végleg az ő népét, amelynek küldetése volt és van itt a Duna medencében. Hatalmas imával emelte fel a jelenlévők szívét az Istenhez és könyörgése a szenvedő nemzetért mélyen meghatotta az ünneplő gyülekezetet és vendégeit. A templom előtti téren áll a szobor. Bús magyar "

4 TMÖL. Sárpilis község képviselő-testületi jegyzökönyve 1923-1924. 2

5 TMÖL. Alisp. ir. 13186/1923. 2

h Tolnamegyci Újság 1923. nov. 27. 410