Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

Az 1936. augusztusi6-17-én este fél 8-kor kezdődött a Gyöngyösbokréta előadása, ahol a bátaiak harmadikként léptek színpadra a Városi Színházban, itt aratóünnepi szokásokat és üvegcsárdást mutattak be."

2 Az Országos Bokréta Szövetség felsőbb meghagyásra egy évre előre országosan összeállította azoknak a programoknak sorát, amelyeknek népművészeti jellege volt. Ilyen volt május 9-én megrendezett bátai bokrétanap is. Ekkor az Érsekcsanádi Bokréta szerepelt vendégcsoportként Bátán."" 1937. június 29-én a bátaiak Szegeden a „Magyar Kenyér Ünnepén" léptek fel. A programon több bokréta mellett az érsekcsanádiak is részt vettek, a bemutatót a magyar rádió is közvetítette.'

1

4 Augusztusban Budapesten a halász életmódhoz kapcsolódó jelenettel és az üvegcsárdással szerepeltek."" 1938-ban ugyan ezt a programot ismételték meg."

6 1939 augusztusában a híres üvegcsárdásuk mellett az aratóünneppel jelentkeztek.'

1 Bokrétások Lapja 1936. augusztus. 11

3 Váralján is erre a napra szervezték. - Bokrétások Lapja 1937. február. 11

4 Az ünnepi felvonuláson részt vettek a bokrétás csoportok (Tápé. Géderlak, Érsekcsanád, Báta, Kalocsa, Apátfalva, Kiskunhalas, Szeged) a szegedi gazdalegények lóháton, gazdák a legszebb kisgazda fogatokon és a szegcdi molnárok, sütők céhjelvényeikkel. - Bokrétások Lapja 1937. június. - Az új kenyér ünnepének ötlete Szegeden született. Az ötlet Hübner József iskolán kívüli népoktatási és népművelési titkártól származott, ő javasolta, hogy elsősorban az idegenforgalom helyi fellendítése érdekében Szeged minden nyár végén ülje meg a kenyér ünnepét. Alig néhány nappal az után, hogy Hiibner memorandumáról a helyi lapok is beszámoltak, a terv részleteinek tanulmányozására, s nyilván egy esetleges későbbi együttműködés reményében, Szegedre utazott a Magyar Gyöngyösbokréta Szövetség ügyvezető igazgatója, Paulini Béla is. Arról, hogy Pálffy József doktorral Szeged polgármesterével április 18-án előbb délelőtt, majd délutáni találkozásukon pontosan miről is tárgyaltak, természetesen ma már nem lehet tudni. Azt viszont tudjuk, hogy a város és az Országos Gyöngyösbokréta Szövetség közötti együttműködéséből végül nem lett semmi. Aminek nyilván az is oka lehetett, hogy Paulini, amint erről a lapok is beszámoltak, igen magas honoráriumot kért a mindennapi kenyér ünnepének megrendezéséért. Mivel pedig Hübner titkár kész lett volna anyagi ellenszolgáltatás nélkül a minden apró részletében kidolgozott tervét a város rendelkezésére bocsátani, a szegediek úgy döntöttek, hogy nem élnek Paulini ajánlatával. A nagyszabású ünnep megrendezésének lehetősége azonban ekkor már túlnőtt Szeged városán, s ezért az egész ügyet az arra illetékes kormányzati szervek vették kézbe. Ezért született meg az a döntés, hogy a Péter-Pál napi kenyér ünnepet ne Hübner titkár, hanem a Szent István-napi ünnepségeken nagy sikert arató Paulini Béla rendezze. így is történt. A nevezetes napon pedig, amelyen magyaros ruhába öltözve Paulini, valamint dr. Ágoston Béla, az Országos Bokréta Szövetség főtitkára irányította a nagyszabású felvonulást, a lapok szerint Szeged olyan szívet, lelket gyönyörködtetően szép volt ..mintha az Úristen nagr képes könyvében lapozgattunk volna. " A Gyöngyösbokréta tarka menete az alsóvárosi Katolikus Egyesület előtt, a Szentháromság utca. Bécsi körút, Boldogasszony sugárút. Hősök kapuja, Jókai utca, Kárász utca, Széchenyi tér útvonalon indult a városháza elé. Paulini köszöntője után a bokréták megkoszorúzták a Hősök kapuját, majd megkezdődött a szegedi gazdák, a gazdalegények, valamint a molnárok és a pékek felvonulása frissen sütött kiflikkel, hatalmas perecekkel, céhládákkal. Az ünnepi műsor második, délutáni része népművészeti bemutatóval kezdődött, a magyar kenyér apoteózisával folytatódott, és „Az ősi szokások táncai" című, általános résszel fejeződött be. Paulini a mindennapi kenyér ünnepének eredeti Hübncr-féle koncepciójából sok részletet átvett. Átvette pl. az Alsóvárosból induló (igaz nála a Kalocsa-vidéki, sárközi, tolnai, stb. bokrétákkal kiegészített) különböző városi egyesületekkel szervezett színes felvonulást, a Hősök kapujának megkoszorúzását, az „életért" mondott hálaadó misét, az új termés városháza előtt történő megáldását stb. Sokkal több olyan új elemet iktatott viszont az ünnepségbe, amely Hübner tervében egyáltalán nem szerepelt. Ilyen volt pl. az Atlétikai Klub Temesvár körúti sporttelepén rendezett népművészeti bemutató, ahol a tápéiak a szántást, a géderlakiak a vetést, az érsekcsanádiak az aratást mutatták be műsorukban. - KOVÁCS én. 314