Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

A bátai Bokréta a budapesti és hazai fellépések mellett nagy Magyarország egyéb területein is szerepelt. A korabeli újságok megemlékeznek a csoport fellépéséről a bácskai területen, ahová betelepítették Bukovinából a székely magyarokat, akikkel együtt léptek színpadra."

2 Az egyik szabadkai újság 1941. július 26-án írta, hogy „Délután negyed öt órakor a Stadionban népművészeti bemutató lesz, amelyen Tolna, Baranya, Dél-Pestmegye, Csongrád és Bács megye táncos magyar bokrétái mutatkoznak be. A délvidéki bokréták közül ott lesz a gombosi, a doroszlói, a bácskertesi, horgosi. De elmennek az érsekcsanádiak, a kalocsaiak, a tápéiak, a hosszúhetényiek, a tolna megyeiek és a bácskai bukovinai magyarok is, akiket Józseffalva csoportja képvisel. "

n

v Magáról az ünnepségről így számol be a helyszíni tudósító: „A magyar bokréta diadalmasan meghódította Szabadkát. A házakból kiszaladtak az uccára az emberek, amikor ez a bátor erős sugárzó élő virágszalag feltűnt. Millió szín ragyogott s a látványtól könny szökött a szemekbe. Melyik a legszebb? - ezt kérdezte mindenki, de aligha lehetett a kérdést eldönteni. Mindannyian szépek voltak, minden csoportnak megvan az egyéni utánozhatatlan bája, színe, tűze. A stadion közönségének 11

5 ..3. Báta. Halászok, üvegcsárdás. Tolna megye egyik községe, közvetlenül a Duna mellett. Ennek megfelelően sokan foglalkoznak halászattal. A kép is egy halásztanyán játszódik le. Érdekes, hog' Bátán, nem csak az asszonyok tudnak üveggel a fejükön táncolni, hanem a férfiaknak is van egy üvegtáncuk: ezt sorba rakott üvegek felett járják. " Bokrétások Lapja 1937. augusztus. 11

6 Bokrétások Lapja 1938. augusztus. 11

7 .,3. Báta. Aratóünnep, üvegestáncok. Tolna megye eg'ik községe, közvetlenül a Duna mellett. Aratóünnepükben szintén joggal tűnnek föl a nagyon szép és nagyon régi dalok. Bátán nem csak az asszonyok tudnak üveggel a fejükön táncolni, hanem a férfiaknak is van eg' üvegtáncuk: ezt sorba rakott üvegek felett járják. " - Bokrétások Lapja 1939. augusztus. Mí

< Az 1941. július 27-én Szabadkára befutó kormányzói különvonatot, amellyel a kormányzói pár és számos magas rangú vendég érkezett, Bácska fővárosa már díszbe öltözötten fogadta. Nem csak a pályaudvart, hanem az onnan bevezető útvonalat is nemzeti színű zászlókkal, virágokkal díszítették fel. Az út menti ívlámpák oszlopait hosszú virágfüzérek kötötték össze a Horthy Miklós utat piros-fehér-zöld színű zászlórudak tarkították. A Kossuth Lajos utca torkolatánál hatalmas diadalkaput építettek, a házak és a kirakatok ablakaiból pedig mindenhol a kormányzó jól ismert arcképe tekintett az arra haladókra. Az ünnepség központi színhelyén a Szent István helyett ekkorra már Adolf Hitler nevét viselő téren elkészült a széles dísz- és oldaltribün, ahova a kormányzói pár, és a kormányküldöttség rövidesen megérkezett, hogy megszemlélje a Bácska visszafoglalásának tiszteletére rendezett magyar kenyér ünnepet. Az ünnepi hangulatot az is fokozta, hogy amerre a szabadkaiak a kormányzó elhaladását várták, az úttestet végig virágokkal szórták tele, a Zomborból, Zentárói, Adáról és más bácskai városokból érkező népviseletbe öltözött, s láthatóan izgatott vendégek pedig mindenütt zsúfolásig megtöltötték a környék utcáit, tereit. Árvalányhajas kalapban, nemzeti színű zászlókkal először a kisgazdák vonultak fel. Ezt követően a program az új kenyér bemutatásával, Bárdossy László miniszterelnök beszédével, majd a kenyér megszegésével folytatódott. Bárdossy László, aki a nemzet legfőbb vezetőjének nevezte a kormányzót, beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy milyen nehéz időben kell megtartani a magyar kenyér ünnepét. Megkezdődött a népművészeti felvonulás. Először a földműves-küldöttségek vonultak fel. A százkét tagú bácsakai küldöttséget Pest, Baranya, Somogy és a többi vármegye küldöttsége követte, de színpompás viseletükben jöttek a bokrétások is. A lapok szerint a főrnéltóságú párnak nagyon tetszett az ingujjas legények, a feldíszített gereblyét, sarlót, mázas korsót vivő marokszedő lányok, vizet hordó fiúk menete. Hozták a jelképes kévét, az aratókoszorút, fiúk kis zsákokban az új lisztet, fehér ruhás pékek, sütőmesterek az új kenyeret, stb. - KOVÁCS én. 11

9 A Munka 1941. júl. 26. - idézi: RUDOLF 2011. 328. - „A Magyar Kenyér ünnepe. A szent kenyér, az életet teremtő magar Élet, a magar munka és a felszabadulás egüttes, hozsánnás ünnepét üli vasárnap az Anyaország és a Délvidék egbeforrott magar népe. A verítékező, termelő magar földmíves és az ország sorsát nehéz felelősséggel viselő magar királyi kormány első nag összetalálkozásának színhelye lesz vasárnap Szabadka, ahová erre a nag manifesztációra felvonul a szabad Bácska örömtől ujjongó magar népe, hog felajánlja a legnemesebb áldozatot, amit a boldog magar anyaföld adhat: a Magyar Kenyeret. Elhozza az Ég ajándékát, munkájának gümölcsét, hog a boldog magar. testvéri szeretetét lángoló oltáréira helyezze, hog átnyújtsa Magarország legmagasabb képviselőjének, Bárdossy László miniszterelnöknek a kezébe, országgarapitó és felszabadító Kormányzó Urunk, vitéz nagbánvai Horthy Miklós fen költ személye iránti hódolatot, a hazaszeretet és a dicső, új babérokat szerző hős fiaink, a Magar Honvédség számára. A Magar Kenyér ünnepét most a Délvidék felszabadulása után Szabadkán, a magar Dél művelődési központjában, amely egúttal Magarország égik legnagobb agrárvárosa is, a régi gondolatot az új örömök jegében, minden eddiginél nagobb keretek közt rendezi meg a Nemzetpolitikai Szolgálat a Bokrétaszövetséggel karöltve. Az ünnepség előkészületei és az azon történő magas látogatások mutatják, hog országra szóló esemény készül. Bárdossy miniszterelnök vasárnap délelőtt tizeneg órakor a szabadkai városháza előtt, az ünnepség színhelyéről rádiószózatot intéz Magarország földművelő népéhez, amely - méltóan a keleti fronton harcoló honvédfiaihoz - a kenyércsatát vívta meg, és mint diadala szimbólumát mutatja fel az új magar kenyeret. Vasárnap az egész ország szeme Szabadkán lesz. Az egész magarság a szabadkai ünnepről szóló rádióközvetítést hallgatja. Az ünnepséget, amelynek keretében a felszabadult és szabaduló dél mutatja be hódolatát és ajánlja fel a legmagasabb helynek és az őt visszaölelő anyaországnak hódolata jelét, a fehér magar kenyeret. Szabadka város lakossága, de az egész Délvidék tudatában van annak, mit jelent ez az ünnepség. Tudja, hog ez az első alkalom, amikor igazán méltó keretek közt találkozhatik, egesülhet az anyaország földműves társadalmával, mert hiszen itt lesz annak színejava az ország minden tájáról. Az egész felszabadult Délvidék seregszemléje lesz ez azon a fronton, amely Bácskának évszázadok óta legigazibb harctere, a munka, a búza, a fehér kenyér frontján. Bárdossy László miniszterelnök délelőtt tizeneg órakor mondja el szózatát. A szózat meghallgatására küldöttségek érkeznek nagobbrészt a Délvidékről, de az ország többi vidékéről is. Az új kenyeret eg kb. ezerkétszáz főből álló színpompás népviseletbe öltözött menet fogja elhozni és felajánlani. " 315