Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

mellékelt mintarajzokkal. Található e kínálatban sárközi hímzéssel díszített tarsoly, sál, retikíil, öv, nyakkendő, diáksapka, de napernyő és karácsonyi ajándéknak ajánlott magyaros hamutartó is fotel karfájára. Az öltözködésben is sokféle alkalmazáshoz nyújtottak ötletet a lapok, legtöbbször iparművészek által tervezett modelljeikkel. Magyaros ruhára, díszmagyarra, délutáni és estélyi ruhára, iskolai egyenruhára egyaránt szívesen alkalmazták a dekoratív sárközi mintákat.

2

2 A sárközi főkötőhímzéssel kivarrott polgári ízlésű és funkciójú kézimunkák nemcsak vizsgadarabként vagy pályázati alkotásként váltak általánossá az iskolás korosztály körében, hanem számos polgári iskolai intézmény egyenruhájává is választotta azt, a lányoknál, blúz, gallérhímzés, sapka, a fiúknál pedig nyakkendő formájában.

2

3 Kedvelt díszítménye volt a sárközi hímzés az 1930-as évek magyaros öltözködési mozgalmának is.

2

4 E mozgalom fogalmazta meg és propagálta a magyar ünneplő fogalmát, amely a közélet kiemelkedő eseményein, a nemzeti ünnepeken és a magyar diplomácia szintjén a nemzeti karakter és a nemzetközi divat jegyeinek párosításából kívánt magyar divatot teremteni. E magyar ünneplők között számos olyan terv készült és valósult meg, amely a sárközi főkötőhímzés dekorativitását használta fel - selyemből, bársonyból és más értékes alapanyagból - a magyaros zsinórozással is vegyítve. A Ferenczy Ferenc"

8 és Tüdős Klára"'

1 nevével fémjelzett mozgalom elsősorban a társadalom felső rétegeit igyekezett megnyerni a sajátos hazafias és esztétikai elveken alapuló nemzeti karakterű öltözködési kultúra támogatására. A dekoratív sárközi hímzés nagyon jól alkalmazkodott a fenti célkitűzésekhez. 1938 húsvétján, az eucharisztikus kongresszus előkészületeinek sorában az arisztokrácia számára az Operaházban megrendezett magyar ruhák bemutatóján például maga Tüdős Klára viselte azt az elegáns sárközi főkötőhímzéssel díszített estélyi ruhát, amely a díszmagyar és a népi díszítőművészet sajátos ötvözetét adta. Ugyanebben a kreációban töltötte be a diplomatafeleség szerepét Rolf Krause főkonzul neje több külföldi protokolláris rendezvényen."

7 A sárközi hímzéssel szemben a szőttest sokkal kevésbé használta fel a magyaros öltözködési divat. Példát azonban erre is találunk, hiszen Tüdős Klára sárközi szőttesből standruhát is tervezett, amelyet egy divatbemutatón az Operaház egyik balerinája mutatott be.

2

8 Ezek a példák azt mutatják, hogy a sárközi hímzéssel azonosított főkötőhímzés a két világháború közötti évtizedekben minden társadalmi réteg életében és tárgyi környezetében ismeretes volt, egyfajta magyaros és népies érték megtestesítőjeként. Bizonyítja a sárközi népművészet reprezentatív szerepét az is, hogy népszínművek, népi témájú színpadi művek jelmezei között is kedvelt volt a sárközi viselet, elsősorban az 1930-as években. 1930-ban a Művész Színházban a Huszárfogás című operett bemutatóján az egyik főszereplő, Dajbukát Ilona jelmeze egy sárközi menyecske viselet volt. Kodály Zoltán Háry Jánosának 1926-os ősbemutatóján is „jelen volt" a sárközi 2

2 FÜGEDI 2001. 420. 2

3 „ Sárközi bíbor egy budapesti leányiskolában. Bizonyára örömmel veszi tudomásul vármegyénk közönsége a sárközi népi művészet újabb térhódítását. A budapesti Mester utcai polgári leányiskola ugyanis hivatalos intézeti egyenruhának bevezette a sárközi hímzett bíbor iimögöt. Szép lenne, hogyha a magyaros ruhadivat idején, minél több intézet követné ezt a példát és a sok szép sárközi viseletből egyet-egyet kiragadva a Sárközi Népművészeti Egyesület nagyszerű munkaalkalmakhoz jutna. Az ilyen viseletnek az iskolákban való elterjedése mindenesetre újabb dicsőséget szerezne a művészi érzékű, tündérujjú öcsényi, decsi, alsónyéki, sárpilisi és bátai asszonyoknak és a dicsőség mellett keresetet jelentene nekik, akik ezt, az ősöktől örökölt művészetet mindmáig megőrizték és szeretettel művelik. " - Tolnamegyei Újság 1936. okt. 31. 2

4 F. DÓZSA 1989. 82-90. 2

3 Ferenczy Ferenc 1886-ig Freund (Bécs, 1861. - Budapest, 1930. jan. 11.): író. A Petőfi Társaság tagja. A budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1886-tól a Kereskedelemügyi Minisztérium tisztviselője, utoljára az ipari szakoktatási ügyosztály vezetője, 1906-ban miniszteri osztálytanácsosi rangban nyugdíjazták. Az 1890-es évektől jelentek meg elbeszélései és színmüvei. Különösen színdarabjaival szerzett népszerűséget. - MARKÓ 2002. 649. 2

6 Tüdős Klára (Debrecen, 1895. júl. 20. - Budapest, 1980. ápr. 16.): ruha- és jelmeztervező, népművészeti kutató. Zsindely Ferenc felesége. A Budapesti Iparművészeti Iskola textilszakán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakán tanult. 1925ben az Operaház kosztümmühelyének jelmeztervezője és vezetője lett (pl. Kodály Zoltán Háry János című daljátékának népi ihletésű jelmezei, 1926). Belvárosi ruhaszalonjának modem szabású, archaikus (székely, matyó, sárközi stb.) motívumokkal díszített ruháival divatot teremtett. Az 1930-as években foglalkozott film- illetve színházi rendezéssel is. A Györffy István Kollégium egyik támogatója volt. A második világháború alatt megszervezte az Országos Református Nőszövetséget (1941), ebben az időben férjével Budapesten több száz menekültnek nyújtottak menedéket. 1952-ben kitelepítették őket Balatonlellére. MAGYAR 2004. 818., MARKÓ VI: 2007. 922. 2

7 Új Idők 1938. ápr. 18. 2

8 FÜGEDI 2001.421. 291