Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

alispánját

1

5, Glatz Oszkár"' festőművész november 9-én sugárzandó előadásáról.

1

7 Az alispán nem csupán a vármegyei lappal közölte a hírt, hanem valamennyi település elöljáróságával és Szekszárd város polgármesterével is. Felszólította őket, hogy az előadásra hívják fel ,, magának a népnek is a figyelmét, és egyben tegyék lehetővé, hogy e rádió előadásokat minél szélesebb körben hallgassák. " A népviselet iránti érdeklődés összefüggött a „magyar ruha" kialakítására irányuló törekvésekkel, amelynek korábbi hullámai már a 19. században jelentkeztek. Az 1900-as évek elején a Tulipán-mozgalom próbált paraszthímzések alkalmazásával szinte szezononként változó magyaros polgári divatot kialakítani.

15 Már a 20. század elején többfelé a magyar falvakban megjelent a „magyar viselet", a szüreti bálok pirosfehér-zöld szalagos szoknyái, piros pruszlikjai, pártái is mint ünnepi viselet.

1

9 Az első világháború után különböző nőegyletek, valamint divatlapok, mint a Női Divat, a Magyar Divatipar, propagálták a magyar ruha viselését a nemzeti tudat ébrentartására. A Magyar Iparművészet

2

0, a Díszítőművészet és a kézimunka újságok, mint a Tündérujjak és a Nőipariskola 1931-ben indított kézimunka lapja, a Muskátli, népies ruhaszabásokat is közöltek, és gyakran merítettek a sárközi hagyományokból is."

1 Ezek a női magazinok, kézi munkaújságok rendszeresen közöltek olyan kézimunkaterveket, amelyek a sárközi főkötőhímzés „modern" és „magyaros" alkalmazására adtak ötleteket, megrendelhető vagy bizottságának. A reformkor híres nádoráról elnevezett céh főfeladatának tekintette a műemlékkultusz ápolását, a társadalom helytörténeti és helykegyeleti érzékének fejlesztését. Az alakuló közgyűlését Pest vármegye székházának dísztemiében tartották. A Pest-Budát fejlesztő nádor emléke előtt tisztelegtek azzal is. hogy utóda József királyi főherceg budavári palotájában rendezték meg az első ünnepélyes céhülést. A további ülések színhelye a pesti megyeháza kis tanácskozótenne volt. A német, a francia és az olasz műemlékvédelmi egyesületek mintájára állították fel a József Nádor Céhet, amelynek szervezete védnökökre, pártfogókra, választmányra, elnökségre és előadókra tagolódott. A nagy nádor utódait, József királyi herceget és fiát, József Ferenc királyi herceget kérték fel fővédnöknek. Az egyesületi formában működő céhnek négy védnöke volt: Gr. Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, gr. Csáky Károly honvédelmi miniszter. Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester. A hivatásos műemlékvédelem vezető személyiségei pártfogolták a József Nádor Céhet, amelynek munkájába a civil támogatók pártoló tagként kapcsolódhattak be. Az előadók között találhatunk neves könyvtárost, levéltárost, építészeket, történészeket és iparművészeket. Az építészeti előadó feladatát pl. ketten végezték: Lux Kálmán és Lechner Jenő. A művészettörténeti előadó Gerevich Tibor professzor volt, aki később a MOB nagy tekintélyű elnöke lett. A május 28-i alakuló ülésen a fővédnök nem tudott megjelenni, ezért fia József Ferenc királyi herceg helyettesítette. Pártfogóként megjelent többek között Kertész K. Róbert helyettes államtitkár, a MOB alelnöke és Czabalay Kálmán, a Közmunkatanács elnöke. Először Rexa Dezső, Pest vármegye főlevéltárosa köszöntötte József Ferenc királyi herceget, a helyettes védnököt, azután Aggházy Kamii, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, a céh ügyvezető alelnöke röviden összefoglalta az egyesület programját, majd Bevilaqua Borsody Béla, a Hadtörténelmi Múzeum adjunktusa, a céh főtitkára felolvasta az alapszabályokat. Ezután a királyi herceg elmondta ünnepi beszédét, amelyet másnap közölt a Pesti Hírlap: ., Ugyanolyan gondossággal, szívvel és lélekkel fogjuk ápolni a régi emlékek kultuszát, mint ahogyan a nagy József nádor tette. Örömmel veszek részt a mozgalomban, amelynek nemesek a céljai. Az lesz a hivatásunk, hogy a régi tradíciók alapján felhívjuk a közönség figyelmét arra. szeresse a régi világból ránk maradt emlékeket. " Végül gr. Festetich Pál ismertette a céh elnökségének névsorát: Gr. Festetich Pál elnök, Aggházy Kamii ügyvezető alelnök, Bevilaqua Borsody Béla főtitkár és főszerkesztő, Thamer Géza jegyző. Az alakuló gyűlés előtt megszerkesztett emlékirat pontosan összefoglalta a Céh programját, feladatait és céljait. Fontos hivatása volt a céhrendszernek, hogy a hivatalos műemlékvédelmet támogassa s az ennek határain kívül eső, időben késői, jelentőségben, művészi értékben csekélyebb, ellenben kegyeleti és nevelési szempontból mégis ápolandó helyi kegyeleti tárgyak kultuszát, fenntartását, propagandáját, idegenforgalmát támogassa, terjessze, emelje. - TÖRÖK 2002. 1

5 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL.) Alispáni iratok (Ai.) 18540/1930. 1

6 Glatz Oszkár (Budapest, 1872. okt. 13. - Budapest. 1958. febr. 23.): festő. Művészettörténetet tanult Bécsben és Münchenben, ekkor kezdett rajzolni. 1892-ben Hollóssy Simon magániskolájában készült főiskolai felvételre, majd 1893-ban Párizsban a Julianakadémián tanult. 1896-tól Nagybányán dolgozott és itt döbbent rá a plein-air festés valódi sajátosságára, a szín fontos szerepére. Nagybányán bemutatott festményei igen nagy elismerést váltottak ki. 1898-ig dolgozott Nagybányán. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) tagja (1907), a Szinyei Merse Társaság alapító tagja (1920), a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének társelnöke, a Budai Művészek Egyesületének tagja. Corvin-koszorú (1930), Kossuth-díj (1952), kiváló művész (1953), - Eleinte festésmódjában még igen fontos volt a rajz (Imádkozó bányászok, 1896) plein air képeket csak 1897-től festett, ekkor kezdett jelentőséget tulajdonítani a színeknek. Remeteként elvonult, s öt hónapig festett, ezekkel a képekkel az első nagybányai kiállításon rendkívül nagy sikert ért el (pl. óriási festménye az Est a havason). 1897-től kiállító művész, kezdetben íróportré-rajzaival (Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán stb.) aratott sikert. 1900 után Bujákon (Nógrád m.) alakította ki naturalista stílusát. A paraszti típusokat idilli képekben jelenítette meg, a népviseleti motívumokat külsődlegesen használta fel. 1914-1919 között a képzőművészeti főiskola ideiglenes, 1922-23-ban szerződéses, 1923-1938 között rendes tanára volt. Több cikket írt, előadást tartott a népművészet megőrzése érdekében. Számos müvét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. -MARKÓ II. 2002. 1021. 1' Az előadás címe: A magyarországi népviseletek pusztulása. 1

8 FLÓRIÁN 1990.215. 1

9 ANDRÁSFALVY 1979. 212. 2

0 1897 és 1944 között megjelent művészeti újság. 2

1 FLÓRIÁN 1990. 215. 290