Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

Az 1920-as években az egész országban a legkülönbözőbb népművészeti bemutatókat szervezték meg. A trianoni diktátum után a kormányzat a néprajz, a népművészet tényeivel is bizonyítani kívánta a különböző államok fennhatósága alá került magyarok kulturális egységét és közös történeti hivatását. Az „ősi konzerváló erő munkált évezredeken át a mi népművészetünkben is" - írta Nádai Pál — „dacolva a gép, a nagyváros megsemmisítő hatásával. Elég ama szigetekre utalni, amelyeket annyiszor csodál még ma is az erre járó külföldi: Kalotaszeg ősi népviseletére, a matyók színektől párás falvaira, a sokácok tarka csoportjaira és legjőképpen a Sárközre, a magyar ornamentika tündérföldjére. " 8 Ezekre az évekre már a Sárköz népművészete is ismert volt. Néprajzi értékeinek felfedezése mellett azok hasznosítását, közkinccsé tételét is célul tűzték ki. Ez a szándék a sárköziekben is tudatosodott, Tolna megye helyi lapjaiban - leginkább Mezőkövesddel történő összehasonlításokban - meg is fogalmazódott. Nem tagadott cél volt, hogy a Sárköz „gyönyörű népviseletét és értékes iparművészetét, termékeit, akár a mezőkövesdiek, szélesebb körben el tudja helyezni, ezzel vagyoni jólétének egy újabb bő forrását fogja feltárni. " 9 A népművészeti termékek előállítására Tolna megyei látogatásakor maga a kormányzó, Horthy 3 Szilágyi Béla (Gyönk, 1884. okt. 11. - Őcsény, 1939. raárc. 16.): Középiskoláit Gyönkön, Hajdúböszörményben és Debrecenben, teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Majd gróf Vay Ádámnál volt hat évig nevelő. Az első világháború alatt kinevezték tábori lelkésznek, de szolgálattételre nem vonult be. Gyönkön öt évig volt rendes lelkész, majd négy évig Cecén, 1918-tól pedig Öcsényben működött. Segédlelkész mindössze 76 napig volt Rákospalotán. 1914-ben szerkesztette a Külsősomogyi Egyházmegye hivatalos lapját, a „Kiilsö-Somogyot". Megírta a kuruc Vay Ádám életrajzát. Néhány beszéde fűzet alakjában is megjelent. A Hangya Szövetkezet megalapítója, 1920-ban megalapította Öcsényben a Hitelszövetkezetet és ennek ügyvezető igazgatója lett. A református iskolaszék, az olvasókör és az óvoda felügyelőbizottságának elnöke. 1918-tól választott vármegyei bizottsági tag. Az egyházmegyénél a tanügyi bizottság elnöke, a számvevőszék előadója és egyházmegyei tanácsbiró. HIRN 1930. 199. Ocsény polgári halálozási anyakönyv 1939. márc. 16. - ..Halálozás. Szilágyi Béla, az Öcsényi Ref. Egyház lelkipásztora, a magyar ref. lelkésztársadalom kiváló tagja, a sárközi népművészet, lelkes propagátora folyó hó 16-án, élete 55. évében agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. Gyászolja felesége Gecsey Hona, gyermekei: Kardos Lajosné Szilágyi Ilona. dr. Mező Lászlóné Szilágyi Erzsébet, anyja: Szilágyi Béláné Lang Gizella. Kardos Lajos ref. lelkész, dr. Mező László várm. aljegyző." - Tolnamegyei Újság 1939. márc. 18. 6 Arany Dénes (Pátka, 1881. - Decs, 1957.): Református lelkész. Pátkán született. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte. Kiskunhalason és Budapesten volt segédlelkész, majd 1908-tól 1922-ig Baranya megyében élt, 1923-ban mint segédlelkész jött Decsre. 1927 februárjában választotta meg rendes lelkésszé a decsi gyülekezet. 1946. március 24­én kérte és kapta meg a presbitérium hozzájárulását, hogy vejével Cseh Benő tengelici lelkésszel állást cserélhessen. Papi tevékenységén kívül szerepet játszott a község kulturális életében, elnöke volt a népművelési bizottságnak. Behatóan érdeklődött Decs község múltja, története iránt. 1957. július 5-én halt meg és temették el Deesen. - ARANY 1990. 21-23., SIPTER 1973. 8-9., HIRN 1930. 199." Gyöke József sióagárdi főjegyző 1899. április 25-én született Felsőnyéken. Középiskoláit Gyönkön és Kecskeméten, a közigazgatási tanfolyamot Győrben végezte, ahol megszerezte jegyzői oklevelét. Pályáját Tolnanémediben kezdte mint segédjegyző, 1922 májusában Uzdborjádra került ugyanebben a minőségben, innen Sárpilisre, majd Oesénybe került adóügyi jegyzőnek, ahol 1927. július 30-ig működött. Innen választották meg egyhangúlag sióagárdi főjegyzőnek. Öcsényben megszervezte az Önkéntes Tűzoltó testületet, amely 1927-ben megyei vándordíjat nyerte. Megalapította a Református Ifjúsági Egyletet, amelynek elnöke volt. A Sióagárdi Tűzoltó Testület parancsnoka, a Vármegyei Tüzoltóegyesület választmányi tagja. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet elnöke. FIÍRN 1930. 458. 8 NÁDAI 1920. 130. 9 ..A Sárköz részvétele a szombathelyi országos kiállításon. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület és a Szombathelyi Ipartestület gróf Bethlen István miniszterelnök fővédnöksége alatt folyó évi augusztus hó 26-tól szeptember hó 9-ig Szombathelyen országos jellegű mezőgazdasági és ipari kiállítást és vásárt rendez, amely alkalommal az ország háziiparát, népművészetét és népviseleteit is bemutatni óhajtja. A kiállítást rendező bizottság feladatává tűzte ki többek közt a Sárköz népművészetének bemutatását is és az évre vonatkozó anyag összegyűjtésére özv. Varga Ferencné Davida Mária Szekszárdon tartózkodó festőművésznőt kérte fel, az ügy előkészítése céljából pedig az érdekelt községek elöljáróságaihoz megkeresést és tájékoztatót küldött. Reméljük, hogy a felhívásnak meg lesz a kellő foganatja és a Sárköz népe sem fog elmaradni e nagyjelentőségű országos kiállításról, már csak a saját érdekében sem, hogy ezáltal megismertetvén az országgal a Sárköz gyönyörű népviseletét és értékes iparművészeiét, termékeit, akár a mezőkövesdiek, szélesebb körökben is el tudja helyezni s ezzel vagyoni jólétének egy ujabb bő forrását fogja feltárni. ­TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928. jún. 9. - Varga Ferencné Davida Mária (Boldog 1880. - Szekszárd, 1951.): festőművész. Boldogon született, apja lengyel származású szabadságharcos volt. Iskoláit Budapesten végezte, festészetet tanult. Az 1900-as évek elején férjhez ment Varga Ferenc gimnáziumi tanárhoz. 1918-tól 1924-ig Dombóváron élt családjával, ahol férje a gimnázium igazgatója volt. A nagybányai festőiskola tanítványa, mestere Ferenczy Károly volt. 1924-ben férje halála után Szekszárdra költözött. A művészeteknek és a jótékonyságnak élt. Munkái még Párizsba is eljutottak, bejárta Olaszországot. Müveinek zöme a Nemzeti Galériában található, a többi Szekszárdon és Dombóváron magántulajdonban van. - http://www.dombovar portal.hu/arcok/text php?ht id=3 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom