Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
mértékben veszélyeztetik az egyesület érdekeit. Ez a magános csoport üzleti összeköttetés révén azonnal belekapcsolódott a „Hangya" szövetkezetbe s a „Hangya termelő és fogyasztási szövetkezet" jótékony palástként terítette rájuk üzleti életének dicső sugarát. Kiterjedt és messzire ágazó lehetőségeivel elvonta az egyesület elől a levegőt s az most nem tudja értékesíteni áruját - amely pedig raktáron áll vagy 6000 P értékben - s tőkehiány miatt nem tud dolgoztatni. Népművészeti hímzőtanfolyamot végzett növendékek a magasabb munkabér lehetőségével a „Hangya" őcsényi megbízottjának dolgoznak minden népművészeti ellenőrzés nélkül. Már pedig a „Hangya" Szövetkezet központjától joggal elvárhatjuk, hogy ne bénítson meg konkurenciájával egy hosszú éveken át teljes megelégedésre működő altruista intézményt, hanem ha már minden körülmények között népművészeti szakértőként óhajt működni, vegye át az egyesület minden kritikát, igazi népművészeti beccsel bíró hímzéskészletét, keressen piacot számára s bizonyos, hogy nemes gesztusát élénk örömmel fogják kísérni mindazok, akik most az egyesület megmentésén fáradoznak. De az erkölcsieken felül a „Hangya" a mainál is nagyobb üzleti hasznot remélhet - hiszen a közvetítő az ím. lánckereskedelem teljes kizárásával azok keresetét a magáénak tekintheti, s megvalósíthatja, hogy a Sárköz-Tolna megyei Népművészeti Egyesület, ugyanis mint termelésre egyedül hivatott szerv tanfolyamot tart munkáltat, ápolja az ősi régi művészetet, a „Hangya" pedig a termelt munkák eladásával hatalmassá tenné azt. A Sárköz-Tolna megyei Népművészeti Egyesület hosszú évek fáradságos munkával dolgozott, mondhatnám a közöny jéghegyei között s mindezek ellenére a maga elé tűzött erkölcsi céljait eredménnyel tudta előre vinni, s egy kézben tartotta az általa újjáélesztett sárközi népművészet művészi irányítását. Igen nagy kár lenne tehát már a dicső múltért is az egyesületet veszni hagyni." A szerző reményei szerint a megye illetékesei támogatják az egyesületet. „Erre pedig éppen most van a legnagyobb szükség, hisz dr. Pilisy Elemér kir. ügyésznek a vezetőségből való eltávozásával az egyesület életében szinte pótolhatatlan ür támadt." 2 9* A sárközi művészeti mozgalom nagymértékben dr. Pilisy Elemér személyére támaszkodott. Rengeteg előadást tartott a sárközi népművészetről. 2'"' Már 1933-ban miniszteri elismerést kapott a sárközi népművészet megújításért. Érdekes, hogy a hímzés és a szövés mellett dr. Pilisy Elemér nem foglalkozott a sárközi vert csipke felújításával, holott a sárközi népművészetnek ez is reprezentáns ága. Ennek két oka lehet, az egyik, hogy nem találkozott vele - ez nem valószínű —, a másik - persze ez megint nem lehet kizáró ok -, hogy nem volt már művelője a Sárközben. Ezt a feltételezést támasztja alá Malonyay kötete is, ahol a következőket olvashatjuk: Gabócának nevezik a Sárközben a vert csipkét. „A csipkének az 50-60-as években volt virágkora, amikor az ümögnek a felső kart takaró külső oldalába varrták be a széles csipkét. Ma már csak öregasszonyokon látunk elvétve ilyen ingeket. A csipkeverés is rohamosan múlik, az egész Sárközben csak két öreg asszony ért még a gabóca készítéséhez: a kilencvenéves Könczöl szüle Deesen és a nyolcvannégy éves Dorkó néni Őcsényben. A gabócák mintái is nagyon ízlésesek." 2' 1 Amikor dr. Pilisy Elemér Szekszárdról 1936-ban eltávozottb a Sárközi Háziipari Szövetkezet feloszlott, 2 W és a népművészeti m TMH 1937. febr. 24., BRAUN 2006, 441-500. "' ..Pedagógiai szeminárium Szekszárdon." Dr. Pilisy Elemér előadást tartott a szekszárdi körzet tanítóságának „a népművészet s a népmüvelés" címmel. - TMÚ 1932. máj. 14. - „A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége bajai osztályának vasárnap tartott közgyűlését követően tartotta a sárközi népművészeti kiállítással kapcsolatos előadását dr. Pilisy,..." - TMÚ 1932. dec. 24. „...folyó hó 16-án Deesen, az Olvasókörben Pilisy Elemér kir. ügyész, a sárközi népművészetek lelkes propagálója, a magyar dalról tartott előadást."— TMH 1933. febr. 22. - Dr. Pilisy előadást tartott a Sárközről a bajai felsőkereskedelmi iskola tanulóinak. - TMÚ 1935. máj. 5., máj. 18. 29 7 MALONYAY 1912, 102. 29 S „Áthelyezés. A m. kir. igazságügy miniszter dr. Pilisy Elemér kir. ügyészt áthelyezte Szekszárdról a nyíregyházi kir. ügyészséghez." - TMÚ. 1937. jan. 13. - Távozása után egy esztendővel Budapesten meghalt. „Szekszárdon mély megdöbbenést keltett az a csütörtökön érkezett váratlan hír, hogy dr. Pilisy Elemér királyi ügyész 45 éves korában rövid, de kínos szenvedés után Budapesten meghalt. A megboldogult a Sárköz-Tolna megyei Népművészeti Egyesületnek alapítója és éveken át alelnöke volt. Holttestét Nagyszőlősre szállították és e hó 19-én helyezték örök nyugalomra. Dr. Thuránszky László és Dr. Szakát s István ügyvezető-igazgató táviratban fejezte ki részvétét." - TMÚ 1937. nov. 20. - A helyi lapok sorban megemlékeztek haláláról és méltatták munkásságát. - TMÚ 1937. nov. 24. - A Sárköz-Tolna megyei Népművészeti Egyesület választmányi ülésén az ügyvezető igazgató dr. Szakáts István emlékezett meg dr. Pilisy Elemér munkásságáról. - TMÚ 1937. dec. 18. - dr. Pilisy Elemért szerették a sárközi tanfolyamok hallgatói: „Nagyságos úr. Engedje meg hogy ma nevenapja ünnepén szeretettel köszöntsem a Decsi tanfolyami halgatok nevében, kívánjuk és kérjük maradjon tovább is mellettünk hogy azt a magot melyet 5 évvel ezelőtt itt szórt el és azóta mindig szebben virágzik, ne tepje le idegen kéz. Mert olyan lesz akkor a mi művészetünk mit a tépett rozsa bokor melyet éjjel meglepnek a lopok másnap már hevadozni kezd. Kérjük a Mindenhatol hogy több számos névnapi ünnepeket megérhessen velünk és virágzó egyesületünkkel." — dr. Pilisy Elemér iratai. (Saját tulajdonomban.) Az egyik őcsényi 523
