Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban

alapítású részvénytársasággal rendelkezett.

1

5 Amiként Geiger Gyulának a tolnai iparosságról 1900-ban írt cikkének megállapítása is ezt tükrözte: „Szekszárd az ő 16000 lakosával nem képvisel annyi iparost, mint Tolna feleannyi lakosával"."' Szekszárd és Tolna között meg-megújuló rivalizálás zajlott, egyrészt a Dunakikötő miatt, amelyben igazából Szekszárd sohasem tudta megkérdőjelezni Tolna primátusát, amiként az a lovassági laktanyát is elorozta a megyeszékhely orra elől. Geiger könnyen átlépett a két település rivalizálásán, és már fiatalon, szinte a tanulmányai végeztével beköltözött Szekszárdra. Töttős Gábor adatai szerint az 1870-es években a törvényszék jegyzője volt.' Szekszárd és Tolna meg-megújuló ellentétét azonban könnyebb volt meghaladni, mint érdemi társadalmi választóvonalakat átlépni. Édesapja, Geiger Flórián építőmester, a mezőváros egyik vagyonos polgára, édesanyja Lang Rozália.'

8 Geiger részéről jogi pályára lépni, s ifjan beköltözni a vármegye adminisztrációs központjába, két értelemben is közegváltás volt. Egyrészt, mert iparos családból lépett az intelligenciába, másrészt pedig azért, mert a német családi hátteret és környezetet hátra hagyva került egy alapvetően nemesi-honorácior meghatározottságú közegbe. Feleséget is innét választott magának: Benczelits Ignác törvényszéki ülnök Erzsébet (szül.: Bonyhád, 1859. október 23.)

1

9 nevű leányát 1878. szeptember 23-án vezette oltár elé.

2

0 Geiger Gyula hamar betagozódott a város társadalmába, sőt azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy berobbant a város elitjébe. Még nincs 30 éves, amikor az 1880-as évek elején megalapozott egzisztenciával rendelkezett, családot alapított, s házasságával nem csak a megyeszékhely jogász társadalmával mélyítette el a kapcsolatát, hanem rokonságba, közeli viszonyba került Szekszárd korabeli életére komoly befolyással rendelkező személyi körrel, Ujfalussy Imrével és társaival. Igaz, Geiger Gyulának Szekszárdon való megtelepülését elősegíthette, hogy nővére, Dicenty Gyula kereskedővel 1861-ben kötött házassága jóvoltából addigra már integrálódott a megyeszékhely társadalmába. így Geiger Paulina a kiterjedt Dicenty família mellett a tehetős Traiber és Albanich családokkal, vagy épp a jónevű kereskedő Ferdinánd családdal került rokonságba.

2

1 Tolnán 1898-tól a legnagyobb üzem a selyemgyár (1910-ben 458 fővel) volt, mellette működött még szőnyeggyár, Merkúr cipőgyár, a Szászy-féle gőzmalom, de volt fagyapot-, ecet-, tégla- és cementüzem is. GAAL 1992, 354-358. 1

6 Szekszárd Vidéke 1900. december 15. 1. 1

7 TÖTTŐS 2003, 7. 1

8 TMÖL, Felkezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. Tolna, római katolikus egyház születési anyakönyve 1

9 Benczelits Erzsébet születésére vonatkozó adataink forrása. EdUL, Főpapi Törvényszék ülésjegyzőkönyvei 67/1889., Ezúton mondanék köszönetet Nagy Sándor budapesti társadalomtörténész-főlevéltárosnak, hogy az unitárius egyházi szervek irataiban folytatott kutatásaiból a Geiger Gyulára és válásaira vonatkozó adatokat megosztotta velem. 2

0 A házassági anyakönyvben Geiger foglalkozásaként törvényszéki jegyzőt jegyeztek be. THÖL. Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, Szekszárd, római katolikus egyház házassági anyakönyve. Ezúton köszönöm meg Rúzsa Éva főlevéltáros segítségét. TÖTTŐS 2003, 7., Geiger Gyula életében Tolna és Szekszárd közötti, a Geiger Gyula és családja életében is manifesztálódó különbséget szemléletesen foglalja össze Dienes Valéria visszaemlékezése: „Németül - hát az, tudja... hozzátartozott az életemhez, mert a szomszéd város Tolna volt, ott mindenki németül beszélt. Nekem az volt a gyermekkori fogalmam, hogy van Magyarország, az Szekszárd, és van Németország, az Tolna" Viszont az asszimiláció jegyében Geiger leányainak már magyar volt az anyanyelvűk: „Tolnán lakott az öregapám, az építész Geiger Flórián, május negyedikén mindig mentünk a születésnapjára. így tudtam meg, még az iskola előtt, hogy van német nyelv. Aztán eljártam abba a német iskolába, amely Mayer Arlow Máriáé volt... és megtanultam németül. ". DIENES 1978, 27. Dienes Valéria egy másik feljegyzéséből tudjuk, hogy a Geiger családban élt az előkelő származás legendája, ahogy azt Geiger Gyula is továbbörökítette a leányának: „Apám mesélte, hogy volna a tolnai levéltárban a Festetich-féle jobbágytelepítések idejéből való valami írás, amely szerint egy azok között betelepített Geiger ősömet azzal a megokolással mentették fel a jobbágyi kötelezettségek alól, hogy egy rountembergi <Ritter von Geiger> leszármazottai nem lehetnek jobbágyok. A <név> patinája tehát megvolt ugyanúgy, mint a régi törökverő és mindenféle előnevekkel ellátott Dieneseké, akiknek címerét <vizitkártyáinkra> nyomtatva fiatalságunkban használtuk is. Mi ezekben mindig a történelmet és nem a <rangot> tiszteltük, s én ma is tisztelem időértékük, múltértékük és nem osztálydeterminálásuk miatt.". SZABÓ 2001, 64. 2

1 Az itt említett családok rokoni kapcsolatrendszerére ld. RÚZSA 2005, 274-282.; De a Rúzsa Éva tanulmányában említett családok hölgytagjai közül Diczenty Gyuláné sz. Geiger Paulina, Fejős Imréné sz. Traiber Mária, Szigeth Gáborné sz. Traiber Erzsébet és Ferdinánd Józsefné sz. Pajor Viktória a szekszárdi virilista nőkről írt tanulmányomban is tárgyalásra kerülnek, vö. CSEKŐ 2003. Geiger Flórián tolnai építőmester leányának házasságát nem csak a hasonló társadalmi réteghelyzet - alapvetően szintén iparoskereskedő családokról lévén szó - segítette elő, hanem vélhetően a szakmai kapcsolat is szerepet játszott benne, amiképp a kialakuló családi kötelékek a szakmai együttműködés elmélyülésére is hatással lehettek. Rúzsa Éva tanulmányából tudjuk, hogy Geiger Paulina egyik fia, az építésszé váló Dicenty László egy ideig Geiger Flórián mellett volt tanonc, de talán ennél is jellemzőbb, hogy Geiger Flórián másik veje, Dosch Ede (neje: Geiger Terézia) a vármegyei utak, hidak karbantartásával foglalkozott, vagy hogy a század első felében főleg építési vállalkozásuk révén meggazdagodott Tenczlingerek is rokoni kapcsoltba kerültek a Geigerekkel. RÚZSA 2005, 283-285. Geiger Flórián 1906 áprilisában történt elhalálozása alkalmából 544