Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
A leirt sárközi ház külső megjelenésében meglehetősen szerény, ezzel szemben azonban nem primitív. A Sárközben dívó szinek pontos betartásával és a berendezés gondos összeválogatásával nézetem szerint igy is rendkívüli hatás elérésére alkalmas, emellett olcsón előállítható és ami a legfontosabb, nem mondvacsinált, mesterkélt megoldás."™ A sikerek ellenére az Egyesület munkája akadozott, mivel nem találtak az egész mozgalmat átfogó újabb vezéregyéniséget. 1942-ben az Egyesület elnöke, Szongott Edvin alispán vezetésével értekezletet tartott a megyeházán a sárközi népművészet időszerű kérdéseinek megvitatása céljából. A megbeszélésen részt vettek: dr. Brontsch Gézáné a belügyminisztérium szociális felügyelője, Oltvay Ferenc miniszteri háziipari felügyelő, Latabár Károly a Magyar Háziipari Központ főtitkára, dr. Bekker János vármegyei közjóléti előadó, tiszteletbeli főszolgabíró, Szikora Lajos Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezete ügyvezető igazgatója, dr. Csalog József a szekszárdi múzeum igazgatója, dr. Szakáts István királyi közjegyző, dr. vitéz Mező László árvaszéki ülnök, Mészöly Győző alsónyéki református lelkész, Jánosa Ferenc őcsényi vezető jegyző, Ulrik Mária a szekszárdi „Sárközi Bolt" vezetője, Nagy Lászlóné, az őcsényi, Szép Józsefné és Bogár Andrásné a decsi hímzőmunkák vezetői. Az alispán ismertetve az értekezlet célját rámutatott arra, hogy a „Sárközi Népművészeti Egyesület" által Szekszárdon fenntartott „Sárközi Bolt" feladatát a megkívánt mértékben nem látja el, mert az egyesület egyáltalán nem működik, közgyűléseit a tagok sem látogatják. így egyedül reá, az Egyesület elnökére hárul a bolt vezetése, mivel a két női alkalmazott nem tudja azt maradéktalanul ellátni. Ezért a sárközi népművészet, valamint az üzletvitel tekintetében „szükségesnek mutatkozik, a 'Sárközi Bolt' szakszerű vezetésének biztosítása, miért is felmerült az a gondolat, hogy a Sárközi Népművészeti Egyesület feloszlik, vagyonát átadja a Tolna Vármegyei Közjóléti Szövetkezetnek és a Sárközi Bolt működését ennek a szövetkezetnek a keretében tovább folytatja és pedig a népművészeti szempontok megóvása érdekében intéző bizottság irányítása mellett és ez a bizottság a sárközi népművészetben jártas egyénekből volna megállapítandó." Ez annál is inkább előnyös lesz a sárközi népművészetre - mondta az alispán , mert a Nép- és Családvédelmi Alap ezt az akciót a maga pénzügyi lehetőségeivel jelentősen támogathatja és a népművészeti cikkek termelését anyagilag elősegítheti. Az elnöklő alispán a kérdés megoldásánál különösen három szempont figyelembe vételének szükségességét hangoztatta és pedig az eredeti sárközi népművészet további fenntartásának biztosítását, a szociális szempontok érvényesítését, végül az előállított sárközi népművészeti cikkek forgalomba hozataláról való gondoskodást. Brontsch Gézáné szociális felügyelő köszönetet mondott Szongott Edvin alispánnak, mert lehetővé teszi, hogy a „Sárközi Bolt" Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezetéhez kapcsolódhasson, miáltal nagyobb forgótőkét fognak tudni biztosítani a sárközi népművészet fejlesztésének. Első teendőnek tartotta annak a megállapítását, hogy melyek azok a családok, amelyek nem iparszerűen űzik a sárközi népművészetet, mint háziipart. Ezekről a családokról nyilvántartást kellene készíteni és gondoskodni kellene arról, hogy nyersanyaghoz elsősorban ő juthassanak. Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezete a Magyar Háziipari Központ és az Országos Magyar Háziipari Szövetkezet útján nyersanyagot beszerezhet és azt feldolgozás végett az érdekeltek között szétoszthatja, miáltal a szociális szempontok betartásáról is gondoskodhat. Latabár Károly, a Magyar Háziipari Központ főtitkára országos érdeknek tartja, hogy a sárközi népművészet az ország házi iparainak a sorába lépjen. Részletesen kifejtette, hogy elsőrendű feladatnak tartja a nyersanyag biztosítását és kimerítően indokolta, miért van szükség a sárközi népművészet eredetiségének biztosítása és irányítása érdekében intézőbizottság felállítására. A sárközi népművészet fejlesztése érdekében elengedhetetlen követelménynek tartja pályázat útján jutalomdíjak kitűzését sárközi rajzminták készítésére, mert jutalomdíj kilátásba helyezése nélkül az érdekeltek rajzminták készítésével nem foglalkoznak. A pályázatra beérkezett rajzmintákat szakértő bíráló bizottság értékelése alapján kellene díjazni. Dr. Csalog József múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a sárközi népművészet hanyatlófélben van, mert az értékes sárközi munkák helyett a kereskedelem a kevesebb munkát igénylő és értéktelenebb sárközi cikkeket keresi s így a lakosság áttért az értéktelenebb hímzések készítésére. Erre való tekintettel úgy Csalog József, mint Szakáts István és Latabár Károly különösen fontosnak tartja a megalakítandó intéző bizottság által a sárközi cikkek márkázását és azt, hogy csak azok a sárközi cikkek legyenek eredetiként forgalomba hozhatók, amelyek eredetiségét márkázás során állapították meg. 32 6 TMÖL. A. i. 4532/1941. 529
