Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Vizi Márta: Tolna - Mözs Káposztás-dűlő területén feltárt középkori kályhaszem lelet

Vizi Márta A Tolna - Mözs Káposztás-dűlő területén feltárt középkori kályhaszem lelet Sabján Tibor emlékére Tolna megye Duna-menti sávjában Szekszárd-Palánkpusztától keletre, Mözstől dél-délkeletre a szekszárdi Szent László hídhoz vezető út megelőző régészeti feltárása során Mözs és Szekszárd határainak találkozása közelében (de még a mözsi határon belül) az ún. Káposztás- és Icsei-dülőkben (Öregicsei szántók, lesei legelő, lesei erdő) kerültek felszínre egy Árpád- és középkori falu nyomai mintegy 60x500 méteres területen a Fekete víz mellett fekvő domb északi oldalán. (Ebből egy 60 méter széles sávban érintette az M-6 nyomvonala és ezzel együtt a feltárás területe a települést.) (1. tábla: Tolna-Mözs, Káposztás dűlő. Az M-9 gyorsforgalmi út II. lelőhely) A falut, melyhez a lelőhely területe is tartozik, a helynevek alapján az egykori lesével azonosítjuk. A mai M-9 gyorsforgalmi út nyomvonalán folyó megelőző régészeti feltárást 1995-1997-ben Gaál Attila, Vizi Márta és Ódor János Gábor végezte.

1 A nyomvonalon a különböző régészeti korszakok elkülönítése nyomán az Árpádkori és középkori régészeti jelenségek feltárása irányításommal történt. A lelőhely Árpádkor és késő középkori leletanyagának feldolgozása folyamatban van.

2 Az M-9 gyorsforgalmi út feltárási munkáinak eredményeit 2000 májusától 2002 szeptemberéig tartó időszaki kiállításon mutattuk be a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. A kiállításhoz az M-9. feltárásán talált korszakok jelenségeit röviden ismertető cikkeket tartalmazó, valamint a feltárások tárgyait bemutató katalógus tartozott.

1 Ebben a kötetben jelent meg leséről, valamint a feltárt szakasz néhány objektumáról szóló rövid ismertetés.

4 lese település története A középkori faluról a kutatás megkezdéséig írott források alapján nem voltak információim. Az egykori település neve minden valószínűség szerint a helynevekben őrződhetett meg. A történeti kutatást Horváth Richárd történész-levéltáros végzete el.

5 Kutatásairól készített munkája alapján készítettem el a rövid összefoglalót. „A különféle források áttekintése nyomán a legfontosabb adat. miszerint a régészeti leletek alapján az Árpád-korban létrejövő település már a hódoltság kor elején elpusztul. A késő középkori magyar történelem eseménymenetét ismerve nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a mohácsi csatasíkról győztesen Buda felé haladó török császári csapatok elérték, s talán el is pusztították a települést. Minderre valamikor 1526 szeptemberének első felében, de legkésőbb 1542-43-ban kerülhetett sor." Mindezt a régészeti leletek is bizonyítani látszanak.' Rovásadó összeírások. Epp Tolna megye említett 1526 utáni történetéből fakadóan a két ismert Mohács utáni rovásadó jegyzékből a megye keleti fele teljes egészében hiányzik .'

s A további lehetséges fogódzópontot ' GAÁL 1997, 28-29., TAKÁCS 2010, 3, 10. Íj; 52. 453 Íj. " A leletanyag a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Gyűjteményében található: Ltsz: M 2001.1.1-től M 2002.93.12-ig. A leletanyag rajzolása elkészült, komplex régészeti, térinformatikai feldolgozása folyamatban van. (A régészeti feldolgozást segítő, kiegészítő térinformatikai munkákat a Meridián Mérnöki Kft. végzi.). ! Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. (Válogatás az elmúlt 10 év ásatási anyagából) Időszaki régészeti kiállítás a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 1999. május 18. - 2002. szeptember 30. Szerk. Gaál A. 80 oldal, 36 színes tábla. 4 VIZI 2001,37-39, 19-21. tábla. 1 Ezúton is köszönöm Horváth Richárd munkáját. A történeti részhez felhasznált irodalmat a lábjegyzetek tartalmazzák. "SZAKÁLY 1969, 5-6. A település régészeti leletanyaga a késő középkorral zárul, folytatása eleddig nem ismert.- Vö.: Terek császár száguldókat bocsáta minden feli, kik mind Szálát. Somogyot, Vas vármegyét. Sopron vármegyét, Tolnát, Pilis vármegyét mind Budáig elígeté, dúlatá. Az nípet, kit levágának, kit elrablának. 1504-1566. Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezet. (Verancsics-évkönyv], Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: Bessenyei József. Budapest, 1981. 30. * MOL E 158 (Conscriptiones portarum) XLIII a. és b. kötetek. Ismertetésüket lásd: SZAKÁLY 1969, 8-9. 371