Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Vizi Márta: Tolna - Mözs Káposztás-dűlő területén feltárt középkori kályhaszem lelet

jelentő egyházi tizedjegyzékek sora is csak a XVII. században indul'' Vidékünkről tehát nincs egyetlen adóösszeírás sem a település feltételezett pusztulását megelőzően. A törökkor adóösszeírásai, az ún. tahrírdefterek sem tájékoztatnak a vidékről: közülük a régióból jelenleg csupán a simontornyai szandzsák áll a kutatás rendelkezésére,

1

0 míg Iccsefalu a szekszárdi szandzsák területére esett. A kutatás számára nagy segítséget jelentenek a Tolna megye történetére vonatkozó, középkori okleveleket feldolgozó adattárak, forráskiadványok. Ezek közül mind Szakály Ferenc, mind pedig Fenyvesi László munkájának áttekintésére sor került, de ezekben egyetlen lesét érintő információ sem volt." Csánki Dezső monumentális munkájában Tolna megyében Icsellccse nevű birtokot nem találhatunk. Az írott források jóvoltából azonban Tolna megyéből számos adattal igazolhatóan ki tudunk mutatni egy IncseilEncsei családot is. Rájuk vonatkozó adataink sora 1330-ban veszi kezdetét, amikor a Harasztnemzetségbe tartozó Laki Sebestyén fia Miklós Bodrog megyei Tóti és Megyere nevű birtokait rokonainak, ennél fogva ugyancsak a Haraszt-nem egyik ágához kapcsolható,'

2 Incsei Péter fiainak, Jánosnak és Miklósnak adja!' Mivel azonban az adományozó fiai később tiltakozásukat nyújtották be, az ügyből hosszas per kerekedett. A régészeti kutatás során a feltáró régész információi szerint templomra utaló nyom nem került elő, azonban a feltárás csak a település területének északi felét-harmadát érintette. Emiatt egyházas hely volta a teljes feltárásig ki nem zárható. Egyetlen további lehetőség kínálkozik: a régióra vonatkozó egyházakatpatrocíniumokat összegyűjtő adattárak és források számbavétele. Ezek közül is legfontosabbak számunkra Mező András, K. Németh András adattárai, és az 1332. évtől kezdődő pápai tizedlajstromok. Áttekintésük azonban teljes mértékben negatív eredménnyel zárult: Icse/Incse/Hencse név alatti templomos helyre nem akadhatunk bennük.'

4 Az írott középkori kútfők nyújtotta lehetőségeket áttekintve összességében ennyi tudható hangsúlyozandó: néha bizony csak feltételezhető - a feltárt település történetéről. A jelek szerint bele kell nyugodnunk a lénybe: lese is a Kárpát-medence azon több ezernyi települése közé tartozik, melyekről egyáltalán nem vagy legfeljebb csak említés szintjén szólnak forrásaink a Mohács előtti hatodnegyed évszázadból A történeti adatok hiányában

1

5 is marad azonban továbbra is a feladat, a helynév alapján lesének nevezett település történetének, életének megrajzolása a feltárás során megfigyeltek elemzésével, a települési objektumok leletanyag vizsgálatával. Jelen dolgozattal a település egyik objektumát, valamint annak leletanyagából egy figyelemre méltó tárgytípust, a szemeskályha alkotórészét képező pohár alakú kályhaszem együttest kívánom bemutatni.

1

6 Feltárás A település északi részén kelet-nyugati irányban húzódó 60 méter széles sávban végeztük a feltárást.

1' A 751. objektum a feltárt sáv közepe táján helyezkedett el. (2. tábla: Tolna-Mözs, Káposztás dűlő. Az M-9 gyorsforgalmi út Árpád-kori és késő középkori objektumai az egykori lese területén.) területen a l

> MOL E 159 (Regesta decimarum) 206. csomag. Comitatus Tholnensis 1620-1723. 1

0 DÁVID 1982. 1

1 SZAKÁLY i.m. - FENYVESI 2000. - Valamint az ide vágó, fontos kiegészítéseket tartalmazó könyvismertetés K. Németh András tollából: Levéltári Szemle 53. (2003/1) 48-52. 1

2 KARÁCSONYI 1900-1904, 141., 143. [reprint: Budapest, 1995, 594., 596.] 1

3 GYÖRFFY 1987, 731. 1

4 MEZŐ 2003. - K. NÉMETH 2003, 133-156.- Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. (Pápai tizedszedők számadásai) 1281-1375. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series prima. Tomus primus. [Reprint: Budapest, 2000.] 1

5 A település történethez kapcsolható adatra Gaál Attila hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. Szalay Ágoston közli a levelet, amelyben Horváth Márknak írtak 1559-ben a „zeghen lehyeyek, Zerdahetyek, Sagyak, es Zenth myklosyak the N: jobbagy." SZALAY 2010, 321-323. A levél keltezése 1559, ami arra utal, hogy a XVI. század közepéig mégsem pusztult el a település. 1

6 A kályhaszemekből 3 darabot - éppen különlegességük miatt - a már említett 2000-2002. évi kiállításon már bemutattam néhány más települési objektummal és azok leleteivel együtt. VIZI 2001, 38, 19. tábla. 1

7 A megelőző feltáráskor S-9 elnevezésű gyorsforgalmi út ma M-9 néven szerepel. A nyomvonal terültén több korszak leletei kerültek elő összefüggő területen. A feltárás technikai lebonyolítása miatt egy adott lelőhely objektumait régészeti kortól függetlenül sorszámoztuk. A II. számú lelőhelyen összesen 944 objektumot tártunk fel. 372