Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
miniszteri díszebéddel ' Ugyanakkor még az előkelő budai Fortuna fogadóban is csak öt tál ételt szolgáltak fel ebédre. Déryné pedig még az 1820-as-30-as években is gyakran a magával vitt sódart és szalonnát volt kénytelen fogyasztani, mert az útjába eső csárdákban nem tudták megfelelő étellel ellátni. A főbb utak mentén az azonos rangbéliek számára a nemesi udvarházak töltötték be a fogadó szerepét. A rokon és ismerős családok tárt karokkal, terített asztallal, teli boros kupákkal, jól fűtött lakószobával és hálókamrával fogadták útonjáró vendégeiket. A háziak igyekeznek minél bőségesebben ellátni a vendéget, s annál jobban becsülték mennél tovább mulatott náluk. Ha mégis menni akart, visszatartották, mindenféle módon marasztalták. Amikor pedig hírül vették, hogy ismerős vagy ismeretlen úrféle utazik át vidékükön, elébe mentek, sőt nem egyszer erőszakkal is beinvitálták. Amikor vendéget vártak, gondos előkészületeket tettek, hogy jól érezze magát. A százötven éves török hódoltság idején nálunk is megsokasadott a várakon, városokon kívüli karavánszerájok száma, de a nagyobb településeken a városfalakon belül is több fogadó várta a fáradt utasokat. A vendégek fenti becsalogatása is úgy tűnik a keleti hagyományokra vezethető vissza. A híres török utazó Evlia Cselebi Eger leírásánál említi, hogy „ Öt kis fogadója van, s a kereskedők e fogadók közül csak egyikbe mennek; a jövő-menő vendégek többnyire a róják házaiba szállnak meg s a fogadói bért azoknak adják. A többi vendégek az előkelők házaiba szállnak meg, sőt az érkezőt hívják is. Némelyik háznak kapuja fölé ez a vers van írva: »Minden czeremónia nélkül lépj be a házamba« ' A A török kiűzése után megindult fejlődés, újjáépítés során a szállásbiztosítás és ezzel együtt a vendéglátás is átalakult. Az utak mellett létrejöttek az utazók ellátását biztosító csárdák, a falvakban a kocsmák, fogadók, a városokban megjelentek az első igazi szállók, éttermek, majd lassan feltűntek az első kávéházak, hotelek és cukrászdák is. A borkimérés hajnali harangszókor kezdődött, és az esti harangszókor végződött. 5 A városokban lévő vendéglátóhelyek számát a 18. században nehéz megmondani, de szórványos adatok már ekkor is eléggé differenciált üzlethálózatról tanúskodnak: Tolnán például a ,, Rössel" kocsmában már 1793-ban zene szólt, és pincér szolgált fel. 6 A 19. század elején három vendéglőnek volt konyhája, és működött egy kávéház is. Tudunk kocsmáról a dunai révnél, kettőről a város határában a kölesdi és a paksi út mellett. 7 A sörfőzdével egybekapcsolva egy úgynevezett sörcsarnok is üzemelt. 1816-ban már állt a „Sas", 1827-ben pedig az „Oroszlány" vendégfogadó. 8 1855-ben 19 kocsmáros kért és kapott üzleti engedélyt az uradalomtól. A kocsmák egy részét egyszerűen a kocsmárosról nevezték el, így volt Tantos-féle, Klasz-féle kocsma, míg mások olyan hangzatos névvel ékeskedtek mint a Zöldfa, Hajó fogadó, Három Rózsa kocsma. A gyarapodó számú zsidóságnak is volt egy külön fogadója, amelyben kóser bort mértek. 9 A tolnai „Sas" téglából épített, cseréppel fedett (e korban ritkaság) épület volt, két vendégszobával, egy kisebb és egy nagyobb ivóval. Udvarán náddal fedett kocsiszín és két istálló. Hasonló méretű volt az „Oroszlány" is. 1 0 Az egyik tolnai városi kocsma tervrajza egy „L " alakú épületet mutat, melyben az ivón és a két vendégszobán kívül helyet kapott a kisbíró szobája és két börtöncella is." Ám a tolnai vendégfogadók a bajaiakhoz képest mégis igen szerénynek számítzottak. Baján a „Bárány" fogadónak 11 vendégszobája volt, istállójában 80 ló számára volt hely. 1 2 A kocsmák egyéb híján a korabeli társasélet színterei is voltak, ahol késő éjszakáig zajlott a mulatság. Szinte valamennyihez tartozott tekepálya, biliárdszoba. Legalább hetente táncmulatságot szerveztek. A hajnalig tartó ivászatokon tekintélyes mennyiségű alkohol fogyott el. Évente minden lakosra (csecsszopóktól az aggastyánokig) átlagosan kb. egy akó bor fogyasztásával számolhatunk- mindezt a hasonló mennyiségű 3 Idézi: GUNDEL- HARMATH 1982, 18. 4 KARÁCSON 1908, 1 18. - A jellegzetes keleti karavánszerájok részletes leírását ld. alább a „Vendégfogadók" c. fejezetben. 5 REÖTHY 1989. 382. 6 GLÓSZ - KÁPOLNÁS 1992, 296. 7TMÖL. Közgy. ir. 2:19/1811. 8 TMÖL. Közgy. ir. 10:37/1816, 3:33/1828., 823/1835., Tolna község tanácsának iratai. Panaszok jegyzőkönyve 148/1848. 9 TMÖL. Tolna község tanácsának iratai 1855., Alispáni iratok 752/1/1862. 1 0 TMÖL. Közgy. ir. 10:37/1816, 823/1835. 1 1 TMÖL. Tolna község tanácsának iratai 1848. máj. 13. 1 2 ANTALFFY 1975,443. 94
