Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Gerhard Péter: Váradi Antal és Herczeg Ferenc asszimilációja önéletírásaik tükrében

Herczeg Ferenc esete A délvidéki beolvadó német polgárság egyik legtipikusabb képviselője az 1863-ban a bánsági Versecen született Herczeg Ferenc volt. Visszaemlékezéseinek első két kötete még a szerző életében, 1939-ben megjelent. A Várhegy az író első regényének megjelenésével fejeződik be, míg folyatása, A gótikus ház az első világháború kitöréséig jut el. Csak 1993-ban látott napvilágot emlékezéseinek harmadik kötete, Hűvösvölgy címmel, amely életének 1944 karácsonyáig terjedő szakaszát mutatja be, és amelyet rögtön a második világháború után vetett papírra. Műfaját tekintve csak az első kötet tekinthető tisztán önéletírásnak, a második két kötetet inkább a politikai eseményeket, illetve a szerző társadalmi kapcsolatait bemutató, emlékiratokra jellemző történetek uralják. Herczeg Ferenc visszaemlékezéseit már idős korában, egy másik történelmi korszakban írta, így több évtizedes távlatból tekintett vissza ifjúkorára, elmagyarosodásának körülményeire. Herczeg Ferenc édesapja és édesanyja.

5

0 A Várhegy bevezetésében szólt a szerző arról, miért is ír visszaemlékezéseket. Szerinte önéletírása „ (...) arra való, hogy némi rendet teremtsen megmaradó alkatrészeim között".

5

1 Herczeget az életútjának egységes és értelmes keretbe szervezésének vágya vezette, amelyet nem bízhatott másra (mások már számos életrajzot írtak róla). E szándék mellett azt is kiemelte, hogy végre „(...) álarc nélkül üljek szembe olvasóimmal"?

2 Ha ez utóbbi célt, az őszinte kitárulkozást nem is teljesíthették Herczeg visszaemlékezései, bennük egy életútjára visszatekintő idős ember fogalmazta újra identitását, a koherenciára törekedve. ,

0 A Herczeg Ferenccel kapcsolatos tanulmányrészben közölt képek forrása: Herczeg Fenenc. Új Idők Irodalmi Intézet, Budapest, é.n. (1943). 5

1 HERCZEG 1939,1. 8. 5

2 Uo. 9. 474 Herczeg Ferenc szülőháza Versecen. (Herczeg Ferenc rajza)