Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

Szekszárd korabeli főterére, a mai Béla térre nyíló, már említett emeletes házban a Tormay családdal vélhetően együtt lakott Tormay Károly anyósa, a Hannoverből leánya után Szekszárdra letelepülő Huberné Hübrich Karolin is. De a tágas épület otthona lehetett Huber Antónia fiútestvérének, Henriknek is. Emellett Tormay Károlyt rendelkezett egy további házingatlannal is a városban, amint ez a városháza talapkövének elhelyezésekor felvett, a városi lakosokat tartalmazó listából is kitetszik.

2" Tormay orvosi munkássága Tolnában Az 1801-ben alapított szekszárdi Ferenc közkórház első időkben igen kis intézmény volt: mindössze 2 kórteremből állt összesen 12 fekhellyel. Miután két évvel később, a megye elhunyt főorvosa, dr. Keller Jakab Udalrik 10 000 forintot hagyományozott a kórházra, úgy tünt, hogy a bővítésre igen hamar lehetőség nyílik. Mindehhez képest csak 1810-ben került megvételre az ispotállyal szomszédos Darázsy-féle ház, amelyet egyelőre más hasznosításra adtak bérbe, és csak 1824-től használták egészségügyi célokra, méghozzá tébolydaként, az épület 4 fűtetlen „kamrájában" helyezve el a betegeket.

3

0 Tudni kell, hogy a szekszárdi kórháznak - az intézményt megszervező dr. Babits Mihály (a költő dédnagyapja!) jelentései szerint - az 1808. és 1809. évben mindösszesen csak 66 felvett betege volt, melyből 32 volt megyebeli, 20 magyarorszagi es 14 külföldi.

3

1 A megyén kívüliek nagy száma, figyelembe véve azt a tényt, hogy a vármegyei közgyűlés csak az 1806. decemberi határozatával rendelte el azt, hogy a szekszárdi kórházba nem csak a szekszárdi, hanem a megyebeli betegeket is fel kell venni, igen meglepő.

3

2 1829-ben egy újabb szomszédos épületet vásároltak meg kórház bővítése érdekében, de a Kronik-féle ház olyan rossz állapotban volt, hogy abban hálóteremet nem lehetett kialakítani, így idővel lebontották, üres telke később udvarul szolgált.

3

3 2

9 VENDEL 1941, 130.; Valójában a lista csak a háztulajdonosok neveit tartalmazza. ,

0 GUTÁI 1974, 209-224.; Gutái Miklósnak itt hivatkozott, Tolna vármegye 1801-1831 közötti egészségügyét tárgyaló tanulmánya, némi rövidítéssel bekerült a Szentgáli Gyula által szerkesztett kórháztörténeti kötetbe is. ld. GUTÁI 1976. 3

1 GUTA1 1974, 217. 3

2 Babits Mihály 1822. évről készített jelentése szerint abban az évben 44 beteget ápoltak a szekszárdi kórházban. GUTA1 1974, 217218. 3

3 GUTÁI 1974, 225. 7. kép: Tormay Károly. (ÖRÖKSÉGÜNK 2006. 106) 403