Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
Ferenc volt. 2 2 Leányuk az a Stann Erzsike, akinek zongoratudásáról többször elismerően írtak. A messziről jött család, Krenmüller Károllyal egyetemben hamar beilleszkedett a város és a vármegye művelt elitjébe. Erről Krenmüller (Tormay) Károly kapcsán alább még bővebben szólunk, de neje és annak családja kapcsán említessék meg, hogy közeli baráti kapcsolatot ápoltak Bezerédj Istvánnal és annak feleségével, Amáliával is. Bezerédj például Bécsben vásárolt gyűrűvel kedveskedett Krenmüilemének, 2' Huber Antónia testvére, Katalin korabeli naplójegyzeteiben pedig azt is feljegyezte, hogy édesanyjuk 2 4 Deák Ferenccel került barátságba, aminek apropóját azonos hóbortjuk, a szobrászszenvedély szolgáltatta. Amint Bodnár István és Gárdonyi Albert Bezerédjről írt monográfiájukban fogalmaznak, Huberné a „szekszárdi kitűnően gyúrható vörös földből különféle alakokat, kivált fejeket formált (Sokrates, Solon, Lykurgus, Napoleon, Kleopatra.) A mikor Deák Ferencz ezeket meglátta, el volt ragadtatta, mert a mint mondta, ő is foglalkozik ilyenekkel, de inkább a gyümölcsök utánzását műveli. Ettől fogva sokat cseréltek-beréltek. " 2 5 Krenmüller Károly és Huber Antónia házasságkötésének idejéről csak a Hankiss János által szolgáltatott adattal rendelkezünk, miszerint az 1833-ban Pesten volt. Ezt hiteles, megbízható adatnak tarthatjuk, főleg annak fényében, hogy míg a szakirodalomban fiúk, Béla születési dátumául 1839. október 10-e terjedt el, 26 Hankiss ezzel szemben az 1838-es évet adta meg, amelyet a szekszárdi római katolikus egyház anyakönyvének eredeti bejegyzése teljes mértékben alátámaszt. Az 1838. évi anyakönyv 246. számú bejegyzése szerint ugyanis „Tekintetes Krenmüller Károly" illetve Huber Antónia ,Jíéla Istvány" nevű fiúgyermeke október 23-án látta meg a napvilágot. Az anyakönyv széljegyzetében olvasható az az 1846-ben született helytartótanácsi rendelet is, amely az apa névváltoztatása értelmében Krenmüller Béla nevét is „Tormay"-ra változtatta. 2 7 6. kép: Krenmüller (Tormay) Béla adatai az 1838. évi szekszárdi katolikus, születési anyakönyvben (246. számú bejegyzés). 2 8 2 2 HANKISS 1939, 12-13., illetve BODNÁR - GÁRDONYI 1918, 353. (1. lábjegyzet); A Stannok a korabeli Szekszárd fontosabb családjai közé tartoztak, foglalkozásukat tekintve építőmesterek, építési vállalkozók. A város számos épülete fűződött a nevükhöz, idősebb Stann Jakab például a Pollack-féle vármegyeháza építésénél, fia pedig a Ferenc kórház 1870-es évekbeli bővítésénél működött közre, de az utóbbi tervei szerint épült például a polgári fiúiskola Garay téri épülete is. Ifjabb Stann Jakab a dualizmus első felében városbíró is volt, a harmadik nemzedéket képviselő Stann István pedig már mérnöki végzettséggel rendelkezett. Részletesebb adatokra vonatkozóan ld. Szekszárd város történeti monográfiájának két kötetét. 2 3 BODNÁR - GÁRDONYI 1918,352-353. 2 4 Huberné Hübrich Karolin. 2 3 BODNÁR - GÁRDONYI 1918, 353. (1. lábjegyzet); Itt jegyezzük meg, hogy a korabeli lapokból vett idézeteket szöveghűen, de a mai helyesírás szabályai szerint, tehát nem betűhíven közöljük. Ellenben egyes, elsősorban idegen származású szavakat, mint például souverain, eredeti alakjuk szerint hagytuk meg. A kötetekben szereplő szövegeket azonban - mint például ebben az esetben is - változatlanul, betűhíven közöljük. 2 6 ld. például KOVÁTS 2006, 18.; KACZIÁN 2006, 51. 2 7 TMÖL, Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, 1838. évi szekszárdi római katolikus anyakönyv (mikrofilm) 2 8 Ezúton köszönöm meg a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára fényképmühelyének e felvétel előkészítését. 402
