Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

5. kép: A család Tormay Károly által tervezett háza Szekszárdon, a Bezerédj utcában. A család Szekszárdon Krenmüller Károly 1804-ben Vácon született, fiatalon elhunyt édesapja ötvösmester volt, míg édesanyja, legalábbis a családi hagyomány szerint Rákóczi tábornokának, Vak Bottyánnak volt a leszármazottja.

|g Miután 1827-ben orvosdoktorrá avatták, Krenmüller Károly hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment, ahol széleskörű érdeklődésének megfelelően nemcsak botanikai és orvostudományi stúdiumokat hallgatott, hanem művészeti tanulmányokat is folytatott, majd 1830-tól a pesti tudományegyetem baromorvosi tanszékén volt segédtanító.

2

0 Ezt követően pályázta meg a szekszárdi Ferenc kórház orvosi állását. A vármegye 1832. augusztusi közgyűlésén választotta meg a kórház első, önállóan rendszeresített orvosának, Tolna vármegye tiszteletbeli főorvosának. Feladatai közé tartozott még a szekszárdi rabok körüli egészségügyi teendőket is ellátni.

2

1 Krenmüller Károly szekszárdi működését ifjú házasként kezdte. Neje, Huber Antónia nem sokkal korábban Hannoverből került Magyarországra. Spengler Klára nevű mostohanénjét látogatta meg Pesten, amikor későbbi féijével megismerkedett. Tormay Cécile életrajzírója, Hankiss János adatai szerint Krenmüller Károlynak nem csak az ifjú arát sikerült Szekszárdra csábítania, hanem annak családját is, hiszen nem sokkal később édesanyja és két testvére, Katalin és Henrik is itt, Szekszárdon telepedett le. Katalin férje a helybeli Stann családból került ki: egyes adataink szerint Stann Antal, míg más adatunk szerint Stann 1

9 HANKISS 1939, 12. 2

0 HANKISS 1939, 11-12.; GUTÁI 1976,51. 2

1 GUTÁI 1976,49,51.; VENDEL 1941,96. 401